A Leedsi Egyetem kutatói elméleti szinten vizsgálták, mi történne, ha a Skót-felföldön visszatelepítenék a farkasokat. Eredményeik szerint ez a lépés segíteni az erdők felújulását, sőt, új területek erdősülését is. Ezzel pedig akár éves szinten egymillió tonnányi szén-dioxidot tudnának megkötni.

Összesen négy különböző a felföldön található területet használtak a modell elkészítéséhez. Eszerint nagyjából 167 farkas jelenléte képes lenne annyira csökkenteni a szarvasállományt, mellyel már lenne esélye a fiatal fáknak felnőni – írja a ScienceDaily.

Ez az első tanulmány, mely a farkasok lehetséges hatását vizsgálja az erdők terjeszkedésére, valamint azok szénmegkötő képességének változására. A kutatók szerint ezek az eredmények megerősítik azt, hogy a ragadozók igen fontos szerepet töltenek be a klímaváltozás mérséklésében.

Emellett az újulat hiánya hozzájárult ahhoz, hogy folyamatosan csökken az erdősültség is. Skócia Európa egyik legkevesebb erdejével rendelkező országa, mindössze 4 százalékát borítják fák (Magyarországon ez az arány körülbelül 20 százalék). Szinte csak ott van valamiféle megújulás, ahol kerítéssel zárják ki a szarvasokat. Ezen kívül még az intenzívebben vadászott területeken sikerült elérni, hogy megmaradjanak a magoncok. Ehhez azonban a szarvasok számát kevesebb, mint 4 darabra kellett csökkenteni négyzetkilométerenként.

Konfliktusok forrása is a farkas

Már régóta téma a nagyragadozók betelepítése az Egyesült Királyságba és más területekre is. Nyugat-Európában a farkaspopuláció jelenleg meghaladja a 12 ezer egyedet, és korábbi európai történelmi elterjedési területük 67 százalékát foglalták vissza. Ebbe beleértve az olyan ember által uralt tájakat is, mint amilyenek Közép-Európa nagy részén jellemzőek. Sőt, még a Skóciánál jóval sűrűbben lakott Hollandiában is újra élnek farkasok (bár tény, hogy nem konfliktusok nélkül).

A kutatók szerint azonban figyelembe kell venni a farkasok visszatelepítésének előnyeit. Ennek ugyanis a már jól dokumentált gazdasági és ökológiai hatásai mellett a mostani tanulmány által kimutatott szén-dioxid tárolással konkrét pénzügyi előnyök is járnának. Emellett profitálhatna az ökoturizmus is, valamint csökkenhetne a vad-gépjármű ütközések száma, a szarvasokhoz köthető Lyme-kór esetek száma, illetve a kilövések költsége is.

Lee Schofield, a tanulmány egyik társszerzője elismerte, hogy elengedhetetlen az érintett felek és a nyilvánosság bevonása is egy ilyen visszatelepítési projektbe.

A gazdák és a farkasok védelme érdekében ezért fontos a tájékoztatás, valamint a megfelelő eszközök rendelkezésre állása. Ilyen lehet például a villanypásztor, a megfelelő fajtájú nagytestű juhászkutyák, vagy a kormány által biztosított támogatás ezek beszerzésére, valamint megfelelő kompenzáció rendelkezésre állása, ha a védekezés ellenére is bekövetkezik egy farkas támadás.