Nemzetközi kitekintés
A világpolitikai változások, különösen az új amerikai adminisztráció kereskedelmi és vámpolitikája, jelentős hatással lehetnek a magyar agrárpiacra. Az USA-val és Kínával folytatott kereskedelem alakulása, az energia- és olajár, valamint a takarmányárak alakulása mind befolyásolják az agrártermékek árait.
Beruházások és finanszírozás
A Vidékfejlesztési Program keretében 3000 milliárd forint áll rendelkezésre agrárberuházások támogatására. A program a gazdaság motorja lehet, és hozzájárulhat az ágazat technológiai megújulásához. A kamattámogatott hitelprogramok továbbra is fontos szerepet játszanak a beruházások finanszírozásában.
Élelmiszerárak
Az élelmiszerárak emelkedése 2024 végén felgyorsult, de a szakértők szerint ez a tendencia rövid távú. A mezőgazdasági árak 22 százalékkal nőttek az elmúlt évben, ami az élelmiszerárakban is megmutatkozik.
Az Agrár Trendindex sajtótájékoztatón Héjja Csaba stratégiai elemző az Európai Unió agrárpiacának helyzetét és a várható trendeket ismertette. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az európai közös piac részeként a kontinens egészének termelési és külkereskedelmi folyamataitól függ.
Agrárium az EU-ban
Az EU agrárkibocsátása 2010 óta mennyiségben 8-10 százalékkal nőtt. A bővülés várhatóan folytatódik, elsősorban a kelet-közép-európai régióban, beleértve Magyarországot is. Az állati termékek előállításában a hangsúly egyre inkább kelet felé tolódik. A nyugati tagállamok termelése enyhén csökken, ami a termelés Közép-Kelet-Európába helyezését jelenti. A termelés felfutásának ára van: az energia, az olaj és számos alapanyag importja jelentős áremelkedést okozott. Magyarországon volt a legnagyobb a termelési költségek növekedése 2020 és 2024 között. Az értékesítési árak is itt emelkedtek a legjobban.
Külkereskedelem
Az EU nettó exportőr marad az agrártermékek piacán, a kivitel értéke meghaladja a behozatalét. A fehérjeimport, különösen a szója behozatala, továbbra is elengedhetetlen. Az USA az EU harmadik legfontosabb exportpartnere, a kivitel főként magas minőségű, magas rezsibíró képességű termékekből áll. A behozatalban az USA a harmadik legfontosabb szójaforrás. Az EU belső piacán Hollandia, Spanyolország, Belgium és Lengyelország a legnagyobb élelmiszer-előállítók. Ezek az országok egyre nagyobb szerepet játszanak az EU belső kereskedelmében. Olaszország, Franciaország és Németország termelése csökken, nettó importőrökké váltak.
Magyarország helyzete
Magyarország számára az EU belső piaca az elsődleges. Nettó exportőrök vagyunk, de a külkereskedelmi mérleg arányaiban elmarad például a lengyelétől. A jövőben a cél a dán szint elérése lehetne, ami a meglévő kapacitások kihasználását jelentené.
