Gyepgazdálkodás
Farkas Sándor hangsúlyozta a gyepgazdálkodás fontosságát a húsmarhatartás jövedelmezősége szempontjából. A gyepgazdálkodás színvonalának javítása különösen fontos az aszályos években. Az Agrárminisztérium támogatja a gyepgazdálkodási munkacsoportok tevékenységét, amelyek felméréseket végeznek a gyepek állapotáról. A felmérésekből kiderült, hogy a gazdák jelentős része nem végez gyepápolási munkálatokat, amin változtatni kell. A gazdáknak a gyepápolási technikák szélesebb körét kellene alkalmazniuk, mint például a gyökérzóna szellőztetését, altalajlazítást, simítózást, hengerezést vagy a felülvetést. A hazai gyepekben nagy lehetőség rejlik, amit meg kell őrizni és ki kell használni.
Támogatási lehetőségek, jövőkép
Az Agrárminisztérium számos támogatási lehetőséget biztosít a húsmarhatartók számára. A termeléshez kötött támogatások mellett a gazdák igénybe vehetik az extenzifikációs szarvasmarha támogatást, valamint a tenyésztőszervezeteknek nyújtott forrást is. Az állategészségügyi intézkedésekre is jelentős összegeket fordítanak, például a vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatására. A Vidékfejlesztési Program keretében beruházási támogatások is elérhetők az állattartó telepek fejlesztésére. A fiatal gazdák induló támogatását szolgáló felhívás hamarosan megjelenik.
A támogatások célja az állattartó telepek korszerűsítése, új épületek, építmények kialakítása, állattartáshoz szükséges eszközök, gépek, technológiák beszerzése, valamint az állattartó telepek energiahatékonyságának javítása.
Az előadás kitért az állategészségügyi helyzetre is. Magyarország jelenleg mentes számos súlyos állatbetegségtől, például a szarvasmarha-gümőkórtól és a ragadós száj- és körömfájástól. A szivacsos agyvelőbántalom tekintetében is kedvező a helyzet. Az állatorvosoknak fontos szerep jut a betegségek megelőzésében és leküzdésében.
A magyar húsmarhaágazat előtt jók a kilátások – véli Farkas Sándor. A kedvező piaci helyzet, a támogatási lehetőségek és az állategészségügyi intézkedések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a húsmarhatartók sikeresen működhessenek. A digitalizáció és a precíziós állattenyésztés terjedése további fejlődési lehetőségeket kínál. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a húsmarhatartók számíthatnak az agrártárca támogatására. A cél a minél magasabb hozzáadott érték és feldolgozottsági fok elérése. A magyar élelmiszeriparnak nyújtott támogatások áttételesen szintén segítik a húsmarhatartókat.
Szakmai tapasztalatcsere
A konferenciák nagy részén előadások után mindenki hazaindul. A Húsmarhatenyésztési Tanácskozás soha nem ilyen volt. Az ágazat méretéből adódóan is sokan ismerik egymást, és úgy gondolják, hogy nemcsak az előadásokért, hanem a szakmai párbeszédért is eljönnek erre az eseményre. Számos kérdés, felvetés és gondolatébresztő felszólalás hangzott el, keresve az ágazat kihívásaira a megoldásokat. A teljesség igénye nélkül most kiragadunk néhányat. Az egyik az adatok fontossága. Két előadásban is elhangzottak KSH és AKI statisztikai adatai. Többen találtak ezekben ellentmondást, majd kiderült, hogy az adatszolgáltatási hajlandóság nagyon alacsony. Volt olyan eset, ahol 700 kiküldött kérdőívből 14 érkezett vissza. Ez nem teszi lehetővé a hiteles kép kirajzolását, így a tenyésztőszervezetek vezetői ezen a fórumon is felhívták a figyelmet az ugyan sok munkával járó kérdőívek precíz és valós adatokkal történő kitöltésére.
Az összefogás, mint oly sok szakmai rendezvényen, itt is szóba került. A szövetkezés, integráció nagyon nehezen megy. Többek úgy vélik, ha ez nem történik meg, a mérethatékonyság okán a nagyobb termelők fennmaradnak, a kisebbek pedig, nem bírva a versenyt, felhagynak a tenyésztéssel. Az összefogás a vágópontok és a darabolás kapcsán is sokat segítene. Volt olyan vélemény, mely szerint a termőföldtől az asztalig pálya kiépítése pályázati segítséggel lehetséges, azonban a megtérülése akár két emberöltő is lehet. Ez nem járható út. Nehéz olyan szövetkezeti rendszert építeni, ami egyenlőségen alapul, mert a hazai tapasztalatok rosszak, de sokak véleménye szerint muszáj lesz megpróbálni. A gyepekre alapozott húsmarhatartás és -tenyésztés komoly kihívásokkal néz szembe. Az enyhe időnek köszönhetően ugyan még decemberben is legeltethető az állomány, de a nyári 2-3 hónapban takarmányozásra szorul a kiégett gyepek miatt. Ez újabb kihívás. Mint elhangzott, a tejelő szarvasmarha esetén 15 éve vált nehézzé a helyzet. Vannak részmegoldások és tapasztalatok, melyek ebből az ágazatból átvehetők. A minőségi marhahús előállításához ezeket a módszereket bizony számba kell venni.
