A résztvevők részletesen megvitatták a húsmarhatartás időszerű kérdéseit, és közösen keresték a megoldásokat a szektor előtt álló kihívásokra. A rendezvény jó alkalmat teremtett a szakmai eszmecserére és a tapasztalatok megosztására.
A tanácskozás elnöke, Dr. Szabó Ferenc köszöntőjében kiemelte a hazai húsmarhatartás exportorientált jellegét, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szektor meglehetősen extenzív, és hiányosságok mutatkoznak a nagyobb hozzáadott értékű feldolgozásban.
Hangsúlyozta, hogy a magyar szürkemarha kivitele a múltban jelentős bevételt eredményezett, és a magyartarka is kiváló minőségű húsmarhának bizonyult. Az 1970-es években a mezőgazdasági árbevétel nagy részét a nagy súlyú magyar bikák értékesítése adta. Az 1972-es kormányprogram után a szarvasmarha-tenyésztés szakosodott, kialakult a tejtermelő és a húsmarhaágazat. A világfajták elterjedése a genetikai alapok javulásához vezetett.
Szabó Ferenc szerint a hazai húsmarhavertikum meglehetősen extenzív, főként hízóalapanyagot exportálunk, nem pedig végterméket. A viszonylag kis súlyú, választott borjak, vagy annál valamivel nagyobb súlyú marhák értékesítése a jellemző, a nagyobb hozzáadott értéket jelentő marhahizlalás és a minőségi húsmarha-feldolgozás még kevésbé elterjedt. A tanácskozás elnöke úgy véli, hogy hazánk hosszú távú érdeke a végtermék-értékesítés irányába tolni a hazai húsmarhaágazatot, bár ennek megvalósítása számos kihívással jár.
Tudásátadás és hatékonyság
Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora köszöntőjében örömét fejezte ki a rendezvény kapcsán, hangsúlyozva az állattenyésztés, és ezen belül a húsmarhatartás jelentőségét. Kitért az állattenyésztők számának csökkenésére, amelyet részben a technológiai fejlődés és a méretgazdaságosság miatti koncentráció, részben pedig az integráció hiánya okoz. A rektor szerint a feldolgozottság szintjének növelése elengedhetetlen a szektor versenyképességének javításához.
Kiemelte a szaktudás és a szakismeret fontosságát, különösen a mezőgazdaságban zajló gyors technológiai fejlődés miatt. Úgy véli, hogy a legkorszerűbb tudással rendelkező szakemberekre van szükség a szektor kihívásainak leküzdéséhez. A MATE elkötelezett amellett, hogy a legkorszerűbb tudást nyújtsa a hallgatóknak, és felkészítse őket a szektorban való helytállásra.
Termelési adatok és piaci helyzet
Farkas Sándor miniszterhelyettes előadása átfogó képet adott a hazai húsmarhaágazat helyzetéről és jövőbeli kilátásairól, és számos fontos információt mondott a termelési adatokról, a támogatási lehetőségekről és az állategészségügyi helyzetről.
Tavaly a szarvasmarha-felvásárlási árak világszinten emelkedtek, ami kedvező a hazai húsmarhatartók számára. A vágott testárak minden kategóriában magasak, jelezve a marhahús iránti erős keresletet. A növekvő népesség miatt ez a tendencia várhatóan hosszú távon is fennmarad. Az élő szarvasmarha kivitele is növekedett, 2024 első tíz hónapjában 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét.
Az előadás ugyanakkor rámutatott, hogy 2024-ben a vágások száma csökkent, ami részben a javuló tejpiaci helyzetnek tudható be. A levágott szarvasmarhák élősúlya 2018-hoz képest 25 százalékkal csökkent. A KSH adatai szerint 2023. december 1-jén 862 ezer darab szarvasmarha volt Magyarországon, ebből 403 ezer darab tehén.
Az élő állat és állati termék teljes termelési értéke 2024-ben meghaladta az előző évit. Az állattenyésztés kibocsátási értéke 1625 milliárd forint volt. A húsmarhaágazat jelentős árualapot termel, és hozzájárul a magyar mezőgazdasági exporthoz.
