Minden az egészséges talajjal kezdődik, ez kiderült abból az öt előadásból is, amik a takarmánynövény-termesztés, állattenyésztést, AKG és ÖKO programokat érintették.
Christophe Frebourg Franciaországból érkezett, és Frebourg Agro Ressources elnevezésű cégével független szakértőként talajjavítással kapcsolatos szaktanácsokat ad Európa-szerte. A növényeken látott problémák jelentős része a talajból eredeztethető, a gondok feltárása pedig nagyon egyszerű, csak egy két méter mély gödröt kell ásnunk, hogy a talajszelvényünkben felderítsük a kiváltó okokat – vallja a francia szakember. A szelvénnyel meghatározható ugyanis a talaj szerkezete, szintjei, rétegződése, biodiverzitása, állapota, humuszosodásának aránya; mérhető a talajhőmérséklet, pH-értéke, tömörödöttsége, porozitása, levegőssége, a benne lévő vízszivárgás, a kapillárisok vízvezető képessége. Utóbbiak közül részletesebben kitért a pH-ra, amelynek értéke a valóban élő talajban folyamatosan változik.
Kemikália helyett talajszelvény
– A talaj pH-ját az alapkőzet határozza meg. Akkor mondhatjuk, hogy jó állapotú talajról beszélünk, ha a különböző szinteken nagyjából megegyező pH-értékeket mérhetünk. Vegyszerek használatával nem érünk el pH-érték-változást, ahhoz a talaj mikrobiológiáján kell változtatni – hangsúlyozza a szakember.
A jó mikrobiológiájú talaj folyamatosan szellőzik, ezért is fontos a talaj levegőssége. A talaj oxigénszállításában jelentős szerepe van a mikrokapillárisok aktivitásának is, hiszen a vízszállítással oxigén jut a különböző rétegekbe. Ebből adódóan a betömörödött talaj nem lélegzik. Az ilyen állapotú talaj, ha szerves anyagot juttatunk ki, nem tudja feldolgozni, így nem lehet talajjavítást végeznünk. Nem utolsósorban a lazább talajban a növények gyökere is könnyebben utat tör magának, és olyan szintekre is leereszkedhet, ahol jóval gazdagabb ásványianyag-készletet talál. Előadása végén tanáccsal is szolgált a hallgatóság felé: ha gazdálkodásukban a növények állapotával, fejlettségével nincsenek megelégedve, akkor ne a kemikáliákhoz forduljanak először, hanem talajszelvénnyel vizsgálják meg, mi történik a talajban.
Jó talajtakarás és megfelelő trágyakijuttatás
Aranyoss Éva, a Sersia Farm Kft. ügyvezetője olyan kutatási eredményekre világított rá, miszerint az elmúlt 21 év alatt a hazai mezőgazdasági területeken 20 százalékkal csökkent a talaj humusztartalma, ami elsősorban a talajfeltörésnek a következménye. Ez azt a kérdést veti fel, hogy azt intenzív mezőgazdasági termelés kezdete óta vajon a talajok humusztartalma hány százalékkal csökkenhetett – erről kutatásból származó adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Egyéb tényezői is vannak a humusz csökkenésének. Ilyen a rossz vetésforgó megválasztása, a kiszárító, tömörítő talajművelés, az akár 8 hónapig is fennálló talajfedetlenség, valamint a szerves anyagok helyettesítésére alkalmazott műtrágya-használat. A folyamat szerencsére visszafordítható optimális vetésforgó megválasztásával, állandó talajtakarással, szervesanyag-pótlással, valamint talajkímélő módszerek alkalmazásával.
Az ügyvezető kitért a takarónövények termesztésének fontosságára. Célja a vetésforgó javítása és a monokultúra megtörése. Lényeges, hogy olyan takarónövényt válasszunk, ami jól igazodik a vetni kívánt következő kultúrához. Általában ajánlott pillangósból 50 százalékos takarást biztosító mennyiséget vetni, a rendelkezésre álló technológia függvényében. Ide kapcsolódóan az állattenyésztőknek is jó hírrel szolgált, ugyanis számos takarmánynövény alkalmas lehet talajtakarásra, például mohar alexandriai herével, vagy szudáni fű homoki babbal.
Aranyoss Éva a trágya szerepére is kitért, amit sokszor nem jól hasznosítanak a gazdálkodók. Általában az állattartó gazdaságok hektáronként nagy mennyiségben használják fel komposztálatlan, nyers formában, amit mélyen le is forgatnak a talajba. Ez nemcsak nem gazdaságos, de környezetkárosító is, hiszen rosszul hasznosuló szerves anyagot és tápanyagot juttatunk a talajba, és nem aktiváljuk a talajéletet oly módon, ahogy a komposzt használatával megtehetnénk. A minél jobb komposzt létrehozásához az aerob komposztálás technológiáját ismertette, amely olcsóbb és egyszerűbb, mint a forgatásos komposztálás. A Sersia Farm által forgalmazott aerob komposztban 28 ezer különféle mikroorganizmus törzs található, továbbá 50 százalékban olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek fixálják a nitrogént, és 50 százalékban olyan gombák találhatók benne, mint a mikorrhizák, amik pedig a tápanyagellátásban veszik ki a részüket.
