Egész Európában megfigyelhető, a 2020-as évektől megugrott termelési költségek következtében értelemszerűen drágult a dinnye is, a vásárlók azonban éves szinten nem költenek rá többet, azaz a korábbinál kevesebb árut visznek haza.

A vevők körében már Magyarországon is jócskán csökkent a nagy testű dinnyék kereslete, legföljebb szeletben lehet eladni őket. A legnépszerűbben a 4-8 kilós termések, illetve enyhén nő a minidinnyék (2-4 kilós) aránya. A görögdinnye értékesítése is mindinkább áttevődik a kiskereskedelmi láncokba, egyre kevesebb a hagyományos piacokon, útmentén értékesített termés aránya. Ezzel is összefügg, hogy koncentrálódik a termesztés, hiszen az áruházak a minél hosszabb ideig, nagy mennyiségben szállítókat helyezik előtérbe.

A mediterrán országok dinnyetermelőinek a helyzetét mindinkább nehezíti a szárazság, vízhiány. Eközben pedig a lengyel vagy cseh kereskedőknek egyáltalán nem mindegy milyen messziről kell beszerezni az árut. Ha megfelelő minőségű dinnyét kínálunk, inkább tőlünk vásárol, mint Spanyolországból vagy Olaszországból.

A lehetőségek kihasználásához, a minél biztonságosabb termeléshez, értékesítéshez Sándor László azt tanácsolja a dinnyetermelőknek, hogy még kisebb területen is húzzák szét a szezont, és az ültetési szakaszok közt legalább 2-3 hetet hagyjanak, mert így kisebb a veszélye az összeérésnek. A piaci igényeket követve érdemes a 4-8 kilós és a mag nélküli fajtákat termeszteni.

Légköri aszályban pedig a sorközben is célszerű öntözni, vagy a felső öntözést működtetni. Az erős UV sugárzás is tönkre teheti a dinnyét, kivédésére a kiültetés után jó szolgálatot tesz, ha az alagutakat fátyolfóliával takarják. A későbbiekben pedig, ha nincs elég nagy lomb a növényeken, hatékonyan védenek a napégéstől a növényekre permetezett árnyékoló készítmények. A szállíthatóságot, eltarthatóságot egyaránt rontja, ha szedéskor magas a termések maghőmérséklete. A betakarítást ezért érdemes kora reggelre, hűvösebb órákra időzíteni.