Egyedül a megelőzés a hatékony megoldás a száj- és körömfájás betegség terjedésének megakadályozására: fegyelmezetten be kell tartani a szigorú járványügyi szabályokat, a fertőzött állatok leölése pedig elkerülhetetlen, hangsúlyozták a szakemberek az Állatorvostudományi Egyetemen a témában tartott sajtótájékoztatón. Csak így sikerülhet, hogy a már eddig is hatalmas kárt ne növeljük tovább, és visszaszerezzük vevőink bizalmát.
Nem véletlenül kapta a nevét a ragadós száj- és körömfájás betegség, hiszen az azt kiváltó vírus nagyon gyorsan terjed, akár a széllel is, és hihetetlenül nagy károkat okoz, emlékeztetett prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. A gyógyíthatatlan betegség tüneteit leghamarabb a szarvasmarhák mutatják, a tünetek ráadásul nem enyhíthetők és óriási fájdalommal járnak, ezért is van szükség az állatok leölésére, pedig az hatalmas lelki teher a gyógyításra, az állatok védelmére felesküdött állatorvosoknak. A jogszabályban is kötelezővé tett leölést nem ők végzik, a hatósági állatorvos csak felügyeli, hogy arra az állatok megfelelő elkábítása után kerüljön sor.
Fél nap alatt 150 hallgató jelentkezett önkéntes munkára
Szintén nélkülözhetetlen, hogy a szakma csúcsán lévő szakemberek irányítsák a hatósági munkát, akik értenek a járványos megbetegedéshez. Ehhez kapcsán elmondta, hogy az állatorvosképzés elindítását is súlyos járványok tombolása ösztönözte. 1787 táján a keleti marhavész miatt 200 millió szarvasmarha pusztult el Európában. Ezért alapították meg Lyonban, Bécsben, majd a világon harmadikként Pesten az állatorvosi egyetemet. Később, szintén járvány kezelésére hozták létre a hatósági állatorvosi gárdát, az 1963-64-es száj- és körömfájás után pedig a megyei állategészségügyi állomások is megkezdték működésüket. A hatósági munkának ma is nagy jelentőséget tulajdonítanak az egyetemen, hiszen az létkérdés, attól függ az élelmezésünk is.
A rektor kiemelte, hogy a milyen gyorsan reagált az Állatorvostudományi Egyetem a mostani járványra. A március 6-i kitörés után néhány nappal létrehozták a RSZKF bizottságot, és az összes hallgatónak, évfolyamtól függetlenül elméleti oktatást tartottak a betegségről, a következő héttől pedig a tangazdaságban a gyakorlati vizsgálatokba is bevonták őket egy-egy hétig. A Győr-Moson-Sopron megyei állatorvosok a Nébih szakembereivel személyesen tájékoztatták a hallgatókat a betegség megjelenéséről, tüneteiről, a terjedés megakadályozására tett munka lépéseiről. Büszke, hogy fél nap alatt 150 hallgató jelentkezett önkéntes munkára a hatósági állatorvosok mellé, és jelenleg is 12 hallgató dolgozik a levéli góc környékén, váltott műszakban.
