Vakcinázás helyett mentesítés

Fel sem merül az egészséges állatok vakcinázása, azt csak a fertőzött állatok vírusürítésének csökkentésére, így a környezeti terhelés mérséklésére alkalmazzák, mondta dr. Fodor László, a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék korábbi vezetője.

Az egészséges állatok vakcinázása, vagyis a vakcinázott állatok kereskedelme ugyanis egész Európában tilos, hiszen azokból nehezebben mutatható ki az esetleges vírusfertőzés, tehát nagyobb kockázatot hordoznak, mert ahogyan a Covid kapcsán is megtanultuk, a vakcina nem a fertőzéstől véd, hanem a klinikai tünetektől. Az állatfajok különbözőképpen reagálnak rá, a szarvasmarhánál körülbelül fél évig hat, de a sertés például gyakorlatilag nem vakcinázható, hallottuk.

Teljes biztonságot adó vakcinát ráadásul gyártani sem lehet, mert a kórokozó változékony. Az azonosítása részben itthon történik a Nébih Állategészségügyi diagnosztikai intézetében, illetve mintát kell küldeni egy nagy-britanniai laboratóriumba is,  ahol megvizsgálják a genetikai anyagát a vírusnak, és megnézik melyik korábbi vírushoz hasonlít. Azt már tudják, hogy a németországi kitörést a vírus más típusa okozta, a magyar és a szlovák fertőzést viszont ugyanaz.

Mérlegelni kell a kockázatokat

Egyetlen lehetőség van a fertőzés terjedésének kivédésére, a mozgások szűkítése. Dr. Süth Miklós stratégiai rektorhelyettes, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Igazgatója szerint azonban nem cél a lakossági karantén életbe léptetése a kitörések térségében. Az érintett állattartó telepeket kell zárlat alatt tartani, a dolgozók hazamehetnek az előírt alapos fertőtlenítés, kötelező ruhacsere után. Emellett bezártak például a környékbeli vadasparkok, állatsimogatók, ahol veszélyeztetett fajok is élnek, illetve szükség lehet lezárni azokat a turista útvonalakat, amelyek legeltetett területeken haladnak keresztül. Mindenképpen nagy fegyelmet kíván a terjedés megelőzése nemcsak a telepen dolgozóktól, hanem a környéken lakóktól, közlekedőktől is.

Az elhullt állatokat azért földelik el helyben és nem égetik, mert az utóbbi nagyon sokáig tartana és hatalmas környezeti terhelést okozna a levegőbe kerülő pernye,válaszolta Süth Miklós arra a kérdésre, miért az elföldelés mellett döntöttek. Szóba jöhetne még, hogy a tetemeket állatifehérje-feldolgozó üzemekben semmisítsék meg, de mérlegelni kell, hogy mi a nagyobb kockázat: elszállítani őket, vagy helyben megsemmisíteni.  Erről mindig a hatóság dönt.

A fertőzött állatok trágyája is fertőz, a trágyakezelés módját jogszabályban írják elő. Gyakorlatilag  azt fóliatakarás alatt füllesztik, és a benne lévő baktériumok hatására kialakult 70 C-os közegben elpusztulnak a vírusok.