Hazánk egész állattartó ágazatára hat a száj- és körömfájás
A két kitörés helyszínén elszenvedett hatalmas veszteség mellett, a gazdasági károkat növeli, hogy az ázsiai országokba irányuló exportunk a járvány következtében megszűnt. Már esett a húsvéti bárány ára, csak ez utóbbi több mint egymilliárd forinttal csökkenti a bevételünket. Sokba kerül az érintett telepek fertőtlenítése, és a tenyészállatokat sem könnyű pótolni, sorolta Sótonyi Péter.
A járvány az egész hazai állattenyésztést sokkolta, hiszen az állattartó ágazat kétharmada veszélyeztetett, és kedvezőtlen a hatások a lakosságot is érinthetik. Nagyon fontos ezért a járványügyi előírások betartása, hangsúlyozta Wagenhoffer Zsombor, az Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállattudományi Intézet vezetője, valamint a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója is.
A járvány feloldásának feltételeire vonatkozó újságírói kérdésre dr. Tenk Miklós, a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék vezetője és dr. Ózsvári László oktatási rektorhelyettes, a Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék vezetője elmondta, hogy felszámolt állomány után kötelező a végfertőtlenítés. Azt követően 30 nap múlva lehet feloldani a helyi zárlatot, majd a védő- és megfigyelési körzetet. A korlátozások megszüntetésével és ha a monitoring vizsgálatok negatívnak bizonyultak, újra telepíthető az állomány. Nehezíti a helyzetet, hogy a szomszédos országban, fizikailag igen közel felütötte fejét a betegség, ezért akkor mondhatunk biztosat, ha ott is megszűnik minden káresemény.
Nem úsztuk meg a járványt! A főállatorvost kérdeztük, mekkora a baj – Magyar Mezőgazdaság
