Puskás Nándor, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) általános elnökhelyettese, a Biharugrai Halgazdaság Kft. vezetője reálisan fogalmazza meg az ágazat előtt álló feladatokat és a lehetséges megoldási irányokat.

Puskás Nándor szerint a magyar halgazdálkodás jelenleg egy jelentős piaci problémával küzd, melynek megértéséhez elengedhetetlen néhány alapvető tény tisztázása.

– mutat rá. Hozzáteszi, hogy a korábbi évek növekménye alapvetően számítási, módszertani változásoknak és az import növekedésének volt köszönhető, míg a Magyarországon megtermelt halból származó egy főre jutó fogyasztás mintegy 1,1 kilogramm körül alakul, ideértve a horgászzsákmányból a fogyasztók tányérjára kerülő halat is. „Sajnálatos, hogy a hazai termelésből származó fogyasztás mértéke nem növekedett érdemben az elmúlt évtizedekben” – teszi hozzá.

Piaci turbulenciák és a kereskedelem háromlábú széke

A MA-HAL elnökhelyettese egy szemléletes hasonlattal élve a magyar akvakultúra ágazat kereskedelmét egy „háromlábú székhez” hasonlítja. Ez a három láb a Magyarországon élelmiszerként történő halértékesítés, az export- és a horgászpiac. A szakember szerint mindhárom terület sajátos problémákkal küzd, amelyek megoldása elengedhetetlen a teljes ágazat fejlődése szempontjából.

A Magyarországon élelmiszerként értékesített hal esetében Puskás Nándor „róka fogta csuka” állapotról beszél.

– magyarázza. A kis rendelési tételek nem teszik lehetővé a költséghatékony termelést és logisztikát, ami tovább nehezíti a helyzetet.

„Ráadásul az ágazat kitörési törekvései időben egybeestek azzal a sajnálatos módon lezajlott folyamattal, amikor a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem jelentős része átkerült a multinacionális cégek kezébe, mely nem segítette a feldolgozás növekedését” – teszi hozzá.

Az elmúlt évek magas élelmiszerár-inflációja pedig tovább rontotta a helyzetet, így az egyébként is periférián lévő halfogyasztási szokások még inkább háttérbe szorultak.