A szakember szerint a helyzet megoldásához ki kell dolgozni egy olyan jogi-szervezeti módszertant, amely lehetővé teszi az akvakultúra ágazat számára a vidékfejlesztési (KAP ST) támogatásokhoz való hozzáférést, vagy pedig egy önálló ilyen típusú támogatási rendszer kialakítását az ágazaton belül.
– teszi hozzá. Puskás Nándor hangsúlyozza, hogy az akvakultúra ágazat a rendszerváltás óta az egyetlen ágazat, amely erőn felüli küzdelmek árán meg tudta őrizni a rendszerváltás előtti méretét, ezért különösen fontos a támogatása.
A MA-HAL elnökhelyettese szerint a támogatási rendszereknél kiemelt figyelmet kell fordítani a kisebb gazdaságok támogatására, mivel a jelenlegi rendszerben nehezen tudnak forrásokhoz jutni.
A szakember egy falugazdász szervezethez hasonló modellt képzel el, de a lehetőségek okán nem hálózatban, hanem egy központi szervezetként, amely segíti a kisebb gazdaságokat a támogatások megszerzésében. Ez azért is egyre fontosabb feladat, mert minden törekvésünk – melyet az Irányító Hatóság vezetése is maximálisan támogat – ellenére az újabb és újabb uniós kritériumok miatt nemhogy csökken, hanem egyre jobban növekszik a támogatások adminisztrációs terhe.
Vízgazdálkodás és a klímaváltozás kihívásai
A mezőgazdaság, így az akvakultúra szereplői is kiemelt figyelmet fordítanak a vízgazdálkodás kérdésére, amely egyre fontosabbá válik Magyarországon a klímaváltozás hatásai miatt.
– figyelmeztet Puskás Nándor. Véleménye szerint a tógazdaságok jelentős szerepet játszanak a vízvisszatartásban, mivel nagy mennyiségű víz befogadására és tárolására képesek. Magyarországon működő 26 – 27 000 hektár halastó egyszeri feltöltése is mintegy 350 millió m³ víz befogadását teszi lehetővé, mely megfelelő vízutánpótlás esetén további 100-150 millió m³ víz visszatartását eredményezi.
