Eredmények és költségek

A tanulmány figyelembe vette az ellenőrzési stratégiák elfogadásához szükséges gazdasági forrásokat is. Az alkalmazott száj- és körömfájás elleni védekezési lehetőségek közvetlen költségeit determinisztikus megközelítéssel, egy táblázatkezelő eszköz adaptálása mellett becsülték meg, ahol a teljes költség a következőkből adódott:

• Állatok kártalanítása a selejtezés miatt;
• A selejtezés, a tetemek ártalmatlanítása, a gazdaság tisztítása és a fertőtlenítés költségei;
• A felügyelet költségei;
• A vakcinázás költsége (ha alkalmazzák);
• A személyzet költségei.

A különböző védekezési stratégiák elfogadásához szükséges gazdasági erőforrások tekintetében – figyelembe véve az állatállomány kártalanítását, a tisztítást, fertőtlenítést és ártalmatlanítást, a felügyeletet, a vakcinázást és a személyzeti költségeket – az eredmények azt mutatták, hogy a leölés miatti kártalanításnak volt a legnagyobb hatása a költségekre minden forgatókönyv esetében, a vakcinázás pedig a sűrűn lakott állatállományú területeken a legköltséghatékonyabb megoldásnak bizonyult.

Következtetés

A kutatók kijelentették, hogy a száj- és körömfájásra fogékony állatokból álló, teljesen immunitásmentes állomány fenntartása állandó betegségtudatosságot és felkészültséget igényel. Emellett a betegség terjedésének modellezése megteremti az alapokat egy megbízható vészhelyzeti terv kidolgozásához és az erőforrások gyors mozgósításához a járvány kitörésére való reagáláshoz. A készenléti tervek a járványveszélyhelyzetek sikeres ellenőrzésének kulcsfontosságú eszközének bizonyultak, és mivel nem létezik minden lehetséges helyzetre megoldás, az ilyen terveknek elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy a körülményekhez igazodjanak – tették hozzá.