Az anyaghasználat talán a klasszikus kerttípus esetén a legszigorúbban szabályozott. A kő – terméskő és zúzott formában – szinte mindenütt jelen van: a kerti utak, lépcsők burkolatán, az ágyásszegélyeken, a csobogókon, a nagy méretű kaspókon, korlátokon, asztalokon. A fa jellemzően a kerti padok, pergolák, futtatók anyaga, míg a fém, elsősorban a kovácsoltvas a tartószerkezeten, padok lábazatán, valamint a lugasokon, kerítéseken, lépcsőkorlátokon jelenik meg.
Jellemzőek a tört tónusok és a natúr árnyalatok: a kőszín, a fehér, barna, szürke vagy natúr páccal bevont fa, fekete kovácsoltvas. Az élénk tónusokat a virágzó növények képviselik.
A növényeket rendszerint formális ágyásokba, konténerekbe vagy sövénynek ültetik, hogy a kert egész évben rendezett és ápolt hatást keltsen. Látványosan elkülönülnek a virágágyások, a rózsakert szinte kötelező, de a liliomok, hortenziák is hagyományos elemek. Érdemes a meglévő nagy fákat/növényeket (vagy azok egy részét) megtartani és többéves koros növényeket ültetni, hiszen így hamarabb érjük el, hogy a kert idősebbnek, az épülettel egy korúnak nézzen ki. Az ügyesen elhelyezett növények és építmények segítenek létrehozni a megfelelő fényviszonyokat, fény és árnyék játékát.
A kert növényzetének megválasztásakor mindig vegyük figyelembe a helyi adottságokat, talaj- és fényviszonyokat.
A virágágyások beültetésénél kicsit több tere van a kreativitásnak, egyéni ízlésnek. Ahhoz sem kell feltétlenül ragaszkodnunk, hogy az egyes ágyásokat azonos növénnyel ültessük be, vagy használhatunk levéldísznövényeket, például árnyékba, félárnyékba különböző páfrányokat, árnyékliliomokat vagy tűzesőket. A napos helyeken pedig válogassunk a nagy virágú, akár élénk színű évelők közül, egyedül a magasságra ügyeljünk, hogy ne legyen az ágyást keretező sövénynél háromszor nagyobb, és közel azonos termetű növényekkel töltsük ki (pl. macskamenta, lila levelű zsálya, levendula, lila bazsalikom, metélőhagyma). Akár dekoratív zöldségekkel (sárga levélnyelű mángold), fűszer- és gyógynövényekkel (sárga-tarka levelű kakukkfű, körömvirág) is megtölthetjük az ágyásokat.
