Az államtitkár szerint a támogatási rendszer ökológiai szempontból értékes gyakorlatok választását teszi lehetővé, ugyanakkor időre van szükség, hogy ezeket a gazdák beépítsék tevékenységükbe. A szabályozási környezet változásai kihívást jelenthetnek a gazdálkodók számára, mivel a kiszámíthatóság és a tervezhetőség kivitelezése egyre nehezebben megoldható.
Az elmúlt években több jelentős változás is történt a szabályozásban. Például a nem termelő területek fenntartására vonatkozó kötelezettség egyes elemei kikerültek a kötelező előírások közül. Hasonlóképpen, a kötelező vetésforgó alkalmazására vonatkozó kötelezettség is megszűnt. Ugyanakkor új elemek is bekerültek a rendszerbe, mint például az ökológiai vízpótlás intézménye.
Jövőbeli kilátások
Azonban a szabályozási rendszerrel kapcsolatban számos kihívás felmerül, különösen a források hozzáférhetősége és a szabályozás szerkezete tekintetében. A gazdálkodók számára fontos, hogy a szabályozás ne sértse a környezeti fenntarthatóság követelményeit, ugyanakkor vegye figyelembe a gazdálkodók természetes korlátait is.
A KAP Hálózat zöld támogató egysége az agrárkamarára építve kíván segítséget nyújtani a gazdálkodóknak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Feldman Zsolt szerint a cél, hogy a gazdálkodók minél több lehetőséget kapjanak a megváltozott ökológiai környezetben való munkához.
A gazdálkodók szemével
A 2SF projekt keretében végzett interjúk célja az volt, hogy feltárják a gazdálkodók nézőpontját a fenntarthatóságról, valamint képet adjanak a gazdaságok helyzetéről és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokról – ismertette előadásában Bálint Csaba, az AKI Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóságának kutatója. A kutatás során 44 interjú készült, melyekben a gazdálkodók megosztották gondolataikat a fenntarthatóság fogalmáról, saját gazdaságuk fenntarthatóságáról, a fenntarthatóság kulcstényezőiről és jövőbeli elképzeléseikről.
A kérdőív kidolgozása során az Agrárközgazdasági Intézet munkatársai a korábbi tudományos szakirodalomban és a már létező fenntarthatósági értékelési rendszerekben szereplő szempontokat vették figyelembe, kiegészítve azokat a viselkedéshez, viszonyuláshoz és attitűdhöz kapcsolódó tényezőkkel.
Az interjúk során a gazdálkodók alapadatokról, gazdasági paraméterekről, a belső és külső befolyásolható tényezőkről, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos nézeteikről nyilatkoztak. A minta nem reprezentatív, de a megkérdezettek a partnergazdálkodó szervezetek tagságából és a szakértők által alkalmasnak ítélt gazdálkodók köréből kerültek ki. A mintában többségben voltak az egyéni gazdaságok, de társas szervezetek is képviseltették magukat, főként Szlovákiából. A gazdaságok többsége rendelkezett fizetett munkaerővel, tevékenységeik között a növénytermesztés dominált, de sokan foglalkoztak állattartással is. A gazdaságok egy része szaktanácsadási szolgáltatásokat vett igénybe, főként adminisztratív, növényvédelmi, ökológiai gazdálkodási és precíziós tanácsadást, és sokan részt vettek valamilyen formális vagy informális együttműködésben.
Erősségek és gyengeségek
A gazdálkodók a gazdasági dimenzióban erősségként említették a hitelmentességet, a megfelelő területi adottságokat, míg gyengeségként a széttagolt területeket és a korlátozott földpiaci hozzáférést.
A környezeti dimenzióban erősségként jelent meg az átgondolt inputanyag-használat, a jó adottságú területek, az öntözési lehetőség és a hulladék szakszerű kezelése, míg gyengeségként a rossz adottságú területek, a gyenge talaj és az öntözési lehetőség hiánya.
A gazdasági lehetőségek között a gazdálkodók a pályázatokat, támogatásokat, a keresletet, a jó környezeti infrastruktúrát és a technológiai modernizációt említették, míg a fenyegető tényezők között a piaci és munkaerőpiaci problémákat, az árvolatilitást, a korlátozott földpiacot és a geopolitikai helyzetet nevezték meg. A társadalmi dimenzióban lehetőségként jelent meg a társadalmi igény, a tudatos vásárlás, az együttműködés és a javuló elfogadottság, míg fenyegetésként a szektor alacsony vonzereje, a munkaerő-elvándorlás, a hiányos együttműködés és a változó fogyasztói szokások. A környezeti dimenzióban lehetőségként említették a víznyerési lehetőséget, a termálvizet és a kedvező éghajlatváltozási hatásokat, míg fenyegetésként a hektikus időjárást, az új típusú kártevőket, betegségeket és a rossz minőségű talajokat.
A fenntarthatóság értelmezése
A gazdálkodók a fenntarthatóságot többféleképpen értelmezték. Volt, aki a generációkon átívelő gazdálkodást, a természeti erőforrások megőrzését, a gazdaságos működtetést, a termelés eredményességét, a humán erőforrás figyelembevételét vagy a gazdasági túlélést jelölte meg a fenntarthatóság lényegének.
A fenntarthatóság kulcstényezői a gazdálkodók szerint a tervezés, a minőségre való törekvés, a folyamatos fejlesztés, a pénzügyi stabilitás, a támogatásokhoz és hitelekhez való hozzáférés, a családon belüli munkamegosztás, a többgenerációs megélhetés, a továbbörökítés, az egészséges táplálkozás szükségleteinek kielégítése, a talajkímélés, a minimális bolygatás, a vízmegtartás és a környezet megóvása.
A célok elérését befolyásoló tényezők
A gazdálkodók jövőképében a fennmaradás, a stabilitás, a bővülés és a fejlődés egyaránt megjelenik, melynek elérésében fontos szerepet játszik a technológiaváltás és a tevékenységbővítés. A befolyásoló tényezők között a jogszabályi környezetet, a bürokráciát, a zöld követelményeket, a támogatásokat, a tanácsadást, a tudásátadást, az adminisztrációt, a tőkehiányt és az információhiányt említették a gazdálkodók. A digitalizáció, a gazdasági, pénzügyi, piaci és marketingismeretek, valamint a talaj-, növény- és állategészségügyi ismeretek terén szeretnének fejlődni, és a személyes képzéseket, konzultációkat, szakmai fórumokat, online kurzusokat és podcasteket részesítenék előnyben a tanulás és tájékozódás során.
A gazdálkodók tisztában vannak a fenntarthatóság fontosságával, de a megvalósításban számos akadályt látnak. A kutatás eredményei iránymutatást jelenthetnek az agrárpolitika, a szakmai szervezetek és az agrárkormányzás különböző szereplői számára a jövőbeli intézkedések és támogatások kialakításához.
