Beszivárog és felszínre tör
Fedett karsztos térszíneken nyíló víznyelők vízgyűjtő területének nagysága a felszíni viszonyoktól függ, amit a gazdálkodási tevékenységek is jelentősen befolyásolhatnak. Akár már néhány fokos lejtésű területen is előfordulhat, hogy a gépi munkák során képződött mélyedések (pl. keréknyomok) a víznyelőhöz vezetik a lehullott csapadékot, de az ellenkezője is megtörténhet, a víznyelőhöz közeli területekről elvezetik a víznyelő mellett lefolyó vizeket, és így az idővel inaktívvá válhat.
A felszínre jutó csapadék beszivárgása során közvetve, a vékony talajon keresztül vagy közvetlenül a karsztosodott kőzet (például mészkő, dolomit) repedésein, járatain, vagy víznyelőkön keresztül éri el a hegység belsejében, több száz méter mélységben található összefüggő karsztvízrendszert. Itt a karsztvíz szivárogva, barlangi patakként az alacsonyabb hely irányába áramlik, majd források, vagy sok esetben ivóvíztermelő kutak formájában a felszínre lép (kupi Szent-kút). Magyarországon az ivóvíz 25 százaléka függ részben vagy egészben a karbonátos területeken kialakult karsztos víztartóktól.
Fő szempont a szennyezések megelőzése, hiszen ezek bekövetkezésekor a kármentesítés költséges, sőt akár kivitelezhetetlen is lehet.
A karsztos kőzetekbe a csapadék közvetlenül és gyorsan beszivárog, ezért a karsztvizek utánpótlása igen jó. Ennek következtében a szennyeződések is gyorsan és magas koncentrációban érhetik el a karsztvizet, majd a forrásokat vagy kutakat. A karsztos formakincsek egy része (például víznyelők, töbrök) felszíni mélyedésként sokak szemében „ideálisnak” tűnhetnek a hulladék elhelyezésére.
Szennyeződések veszélye
Ez abból a szempontból veszélyes, hogy mérések szerint egy-egy hulladéklerakónak használt víznyelő szennyező hatása akár 25 kilométerrel távolabb is kimutatható a vízben. Az újabb kutatások arra is rávilágítottak, hogy az egészségünkre veszélyes vegyi vagy bakteriális szennyezettség nagyon nehezen, vagy csak alig bomlik le, ha már bekerült a karsztrendszerbe.
A Dunántúli-középhegység karsztvizének jelentőségét azonban alapvetően az adja, hogy a korábbi bányászathoz kapcsolódó, igaz, már csökkent mértékű kitermelése regionális vízellátó rendszerek kiépülését tette lehetővé. Ennek következtében nemcsak a térségben lakók használják azt, hanem az úgynevezett kapcsolt területek révén mintegy másfél millió ember.
A víznyelők megőrzése szempontjából elengedhetetlen, hogy a közvélemény, és különös tekintettel az érintett területen gazdálkodók is tisztában legyenek fontosságukkal. Védelmük közös felelősségünk.
Törvény védi
Az ivóvízkészletek megóvása nemcsak Magyarország, hanem a világ egyik legnagyobb jelenlegi kihívása, még az édesvízben bővelkedő területeken is. A felszín alatti vizekre az Európai Unióban is külön szabályozás van érvényben, az úgynevezett Víz-Keretirányelv (2000/60/EK) a vízkivételek és a vízpótlás egyensúlyának megtartását, illetve a vízminőségi állapotromlásának megelőzését vagy visszafordítását jelöli meg fő célként.
