Az intézet szerepe a VP és a KAP társadalmasításában

A Herman Ottó Intézet kulcsfontosságú szerepet töltött be a Vidékfejlesztési Program és vállal most a közös agrárpolitika Stratégiai Terv társadalmasításában és kommunikációjában – mondta Molnár Tamás, a Herman Ottó Intézet általános ügyvezető-helyettese. A Herman Ottó Intézet 2024. december 31-ig látta el a Vidékfejlesztési Program keretében a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) működtetését. A VP-ben a Herman Ottó Intézet az Agrárminisztériumon keresztül a társadalmasítási és kommunikációs feladatokat, valamint a műszaki és szakmai háttér biztosítását végezte. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a VP keretében kiírt pályázatok kommunikációja, társadalmasítása, valamint a kapcsolódó szakmai háttérmunka (adatbázisok építése, jó gyakorlatok összegyűjtése) volt a feladata a szervezetnek. A Herman Ottó Intézet egyfajta szakmai összefogó háttérintézményként működött a VP-ben. A múltban szerzett tapasztalatok jól hasznosíthatóak a jövőben a közös agrárpolitika kiírásaiban, ahol hasonló feladatokat lát majd el a szervezet.

A szakértők a megyében tevékenykedtek és válaszoltak a szakmai kérdésekre, ha pedig speciális kérdés merült fel, akkor azokat becsatornázták az irányítóhatósághoz vagy a minisztériumhoz. Emellett programokat, fórumokat szerveztek a társadalmasítás jegyében.

Átmeneti időszak és a KAP indulása

Az átmeneti időszakban, amikor a közös agrárpolitika még nem indult el, de a VP-t már meghosszabbították, az MNVH továbbra is ellátta a feladatait. A Vidékfejlesztési Program feladatainak kitolódásával a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat feladatai is kitolódtak. A közös agrárpolitika társadalmasítása az elmúlt évek tapasztalataiból tanulva egy új rendszerben valósul meg. Létrejött egy hálózat, amelynek résztvevői az irányítóhatóság (minisztérium), az Agrárközgazdasági Intézet (innovációs feladatok), a NAK zöld támogató egysége (fenntartható, zöld átállás), a Herman Ottó Intézet (vidéktámogató térség), valamint az Agrármarketing Centrum (kommunikációs stratégiák).

A rendezvénysorozatok és rendezvény-együttműködések is a Herman Ottó Intézethez tartoznak, amelynek keretében a szervezetnek el kell jutnia minden olyan rendezvényre, amely valamilyen módon kapcsolódik a vidékfejlesztéshez, az agráriumhoz vagy a vidékhez, és ezeken a rendezvényeken kommunikálnia és társadalmasítania kell a közös agrárpolitikát – ismertette a feladatok összetettségét Molnár Tamás.

Fókuszban a vidék- és térségfejlesztés

A Herman Ottó Intézet a Magyar Nemzeti KAP Hálózat egyik támogató egységét, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységet (VTE) is működteti, melynek vezetője Fieszl Csaba szakmai igazgató. A Támogató Egység viszi tovább a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által korábban is ellátott kommunikációs feladatokat, hiszen rendelkezik azzal a tudással és tapasztalattal, amely a korábbi támogatási ciklusban halmozódott föl. Fieszl Csaba szerint így a VTE egyik fontos erőssége a korábban területi felelősöknek, most szakértőknek nevezett hálózat.

A VTE fő feladatai közé tartozik a KAP-hoz kapcsolódó információk eljuttatása a vidéki térségben élőkhöz és a szakmai szervezetekhez – emelte ki Fieszl Csaba. A VTE szakmai programokat szervez a vidéki identitás megőrzése, a hagyományőrzés és a közösségépítés témakörében. A Támogató Egység munkatársai emellett a KAP stratégiáján belüli feladatok megvalósításán, a szakmai feladatok koordinálásán és a pénzügyi feladatok elszámolásán is dolgoznak. A VTE több csatornán keresztül is kommunikál a célcsoporttal. A vármegyei szakértők szakmai programokat szerveznek a vármegyékben, ahol a résztvevők tájékozódhatnak a felhívásokról, jó gyakorlatokat ismerhetnek meg és kapcsolatokat építhetnek. A VTE emellett számos hagyományos és digitális kommunikációs felületen is terjeszti az információkat.