Az aratinga párokban, kisebb csapatokban él, a földön keresi táplálékát.
A többi, látványosabb aratinga mellett még kevésbé elterjedt a papagájtartók körében, pedig barátságos, értelmes, élénk természete miatt több figyelmet érdemelne az aranyhomlokú aratinga (Eupsittula aurea), véli beszélgetőtársam, Agyagási Anett tenyésztő. Kis-közepes méretű (testhosszuk 25-30 cm), aktív, élénk vérmérsékletű faj. Zöldessárgás alapszínűek, aranysárga homlokfolttal és szemgyűrűvel.
Ami a csőrük közelébe kerül, azt megpróbálják miszlikbe szedni, tehát lakásba kiengedni csak felügyelet mellett ajánlott, ha meg szeretnénk őrizni a berendezést sértetlenül. A nemek között látható különbség nincs, ivarvizsgálattal lehet csak megállapítani.
Lakásban is lehet tartani, ha a napi kiengedés során figyelembe vesszük a rágcsálási hajlamát, ekkor a tartási hely 100 x 50 x 60 cm, de az általánosabb a voileres, röpdés tartás e fajnál.
Párban vagy kisebb csoportban tartható, utóbbi esetben a szaporodási időszakban a párokat külön kell venni, mert territoriálisak lehetnek, védik a költésre kiválasztott helyet. Kinti tartás esetén, télen védett, fagymentes helyet érdemes biztosítani számukra.
Táplálékuk egy jó minőségű, nagypapagájoknak való eleség legyen, mert kis méretük ellenére tápanyagigényüket ez a keverék elégíti ki. Létezik kifejezetten számukra – illetve a hasonló élőhelyen élő azonos igényű papagájfajoknak – kevert eleség is, Caatinga keverék néven lehet rálelni, amely az eredeti élőhelyükön fellelhető eleség összetevőit utánozza. Kiegészítő eledelként kaphatnak zöldeket, gyümölcsöket, tejes kukoricacsövet, friss, még éretlen napraforgófejet.
Fürdeni nagyon szeretnek, gondoskodjunk a spriccelőről, vagy más fürdési lehetőségről, különösen nyáron, nagy melegben, akár naponta többször is. A ketrec berendezése legyen csőrálló, keményfa-ülőrúd, illetve tegyünk be olyan rágnivalót, amivel szórakozhatnak. A fellógatott napraforgófej, a kukoricacső, illetve puhább fából készült játékok ideálisak lehetnek.
Két együtt felnövő hím – ha nincs a közelükben tojó – jó viszonyban élhet együtt.
Aki nemcsak tartani, hanem tenyészteni szeretné, az forduljon tapasztalt tenyésztőhöz. Mivel a nemeket csak ivarvizsgálattal lehet megállapítani az aranyhomlokú aratingáknál, így ha biztosak akarunk lenni benne, hogy valóban olyan ivarú madarat veszünk, amilyet szeretnénk, megbízható és hozzáértő tenyésztőt keressünk. A fiatal papagájok, mint más fajok esetében is, könnyebben összeszoktathatók, és nagyobb eséllyel állnak párba, mint a felnőttek.
A párok jó nevelők, általában nem szorulnak segítségre a fészekalj felnevelésekor. A neveléshez plusz fehérjére van szükségük, amit lágyeleség vagy főtt tojás formájában tudunk biztosítani nekik. 2-5 tojást raknak, a fiókák a szülőkkel maradhatnak ivarérésig.
Hazánkban, ha nem is egyszerűen, de beszerezhetőek, és remélhetőleg népszerűségük is nőni fog a papagájtartók körében, mert ez a kis zöldes torpedó megérdemli a figyelmet.
(* A Caatinga egy félszáraz trópusi növényzet, és egy ökorégió, amelyet ez a növényzet jellemez Brazília északkeleti részén. A ’Caatinga’ név a tupi ka’atinga szóból származik, ami „fehér erdőt” vagy „fehér növényzetet” jelent.)
Fotók: Kistermelők Lapja
Ajánljuk még:
