Az eseményen Jakab István, a MAGOSZ elnöke, Papp Zsolt, és Cseh Tibor a NAK elnöke és alelnöke beszélt az agrárium aktualitásairól, a támogatásokról, a klímaváltozás alakulásáról, az értékesítés helyzetéről.
– kezdte a tájékoztatót Papp Zsolt. A szakember hozzátette, a Tisza az elmúlt években vízhozamának harmadát veszítette el, 70-80 milliméter nedvesség hiányzik a talajból. Ha mindez nem lenne elegendő, egy hónapja jelentős fagykár érte a gyümölcsöseinket, a károk felmérése még tart.
Ha az értékesítést nézzük, a szabadkereskedelmi megállapodás satuként szorítja az ágazatot. A Dél-Amerikából, Ukrajnából érkező termékek más jogszabályi elvárások alapján érkeznek Európába, gondolunk csak a GMO-ra, az öreg kontinensen már betiltott növényvédő szerek használatára. A versenyhátrányunk ebből is fakad, jó lenne elérni, hogy az import termékek azonos feltételekkel jelenjenek meg az uniós piacokon, mint az itt megtermeltek. Papp Zsolt véleménye szerint fontos felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy az unióban is meg tudjuk termelni a szükséges – és egészséges – élelmiszereket. Ha már a klimatikus anomáliákkal meg tudunk küzdeni, akkor jön a piac szabadossága.
„Aktív pályázati időszakot élünk”- jelentette ki a NAK elnöke.
Ugyanakkor a gazda nem csak termelni, hanem jól értékesíteni is szeretne, ehhez pedig piacképes árut kell előállítania. Ebben a folyamatban fontos a fajtaválasztás, a jó időzítés mellett a megfelelő kiszerelés és csomagolás. Rá kell jönnünk, hogy visszafelé, azaz a fogyasztói igények oldaláról kell elindulni a tervezésnél.
Az unióban 157-160 millió hektár termőterület áll rendelkezésre, amin mintegy 450 millió lakos élelmiszer ellátását nem lehetetlenség megoldani. A szabadkereskedelmi megállapodásokkal csak újabb terhet vett a szakma a nyakába, saját lehetőségeinket versenyeztetjük meg.
Jakab István elmondta, a változás nem csak az európai gazdákat, hanem rajtuk keresztül a lakosokat is érinti. Ma 500 ezer elaknásított mezőgazdasági területről beszélnek a szomszédban, ennek mentesítése óriási összegeket emészt majd fel.
Kukoricáról az ukránok 42 millió tonnát termelnek, míg az unió 27 tagországában ez a mennyiség 73,5 millió tonna. Ha a napraforgót nézzük, akkor a 16,8 millió tonna ukrán terméssel a 10,3 millió uniós mennyiség áll szemben. Nehéz úgy versenyezni, hogy az uniós gazdákra szigorúbb előírások vonatkoznak.
„Sokan a mezőgazdaságot kiáltják ki a klímaváltozás felelősének, a hús, a tej, a cukor előállításának káros hatásait emlegetik”- hangsúlyozta Cseh Tibor, a folyamat mögött lobbiérdekek rajzolódnak ki. A magyar húsfogyasztás kis mértékben nőtt – a világ más részeihez hasonlóan – napjainkban eléri a 70-80 kilót évente. Ha az összes mennyiséget nézzük a németeknél, mérsékelt csökkenés tapasztalható, de ez a sertéshúsra vonatkozik, miközben a baromfi, a bárány és a marha egyre népszerűbb. Amerikában az egy főre jutó éves húsfogyasztás 120 kiló körül alakul, míg a maga 5 kilójával India a sor végén kullog, de azt is figyelembe kell venni, hogy mintegy 1,5 milliárdan vannak. Az előrejelzések szerint – hiába a negatív kampány –, a világ állati fehérje fogyasztása az elkövetkező időben nőni fog.
A tej is egyre népszerűbb, hazánkban évente 150 kiló tejet és tejterméket fogyasztunk fejenként – ami alig van az uniós átlag alatt – az USA-ban ez 230 kiló, s Indiában 40 kiló. Úgy tűnik, Távol-Keleten rohamos fogyasztási növekedés várható.
„A brüsszeli lobbisták talán nem veszik figyelembe, hogy a világ állattartásának 90 százaléka Európán kívülre esik. Igaz, hogy az unióban felhasznált takarmány kétharmada harmadik országokból érkezik. Nagy a stratégiai kitettségünk”- hívta fel a figyelmet a NAK alelnöke. A szakember hozzátette, a mezőzőgazdaság a világ szén-dioxid kibocsájtásának csak 15 százalékáért felelős, a többi ágazaton mégsem kérik számon a szennyezést.
