A britek „dinamikusan” követik majd az állati vagy növényi eredetű termékekre vonatkozó uniós előírásokat. Az Egyesült Királyság pénzügyileg is hozzájárul az élelmiszer-szabványokkal kapcsolatos európai tevékenységekhez.
Erről az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a 2020-as Brexit óta először megrendezett csúcstalálkozón született megállapodás, amelyen az európai vezetők május 19-én Londonban találkoztak.
Az EU ragaszkodott ahhoz, hogy Keir Starmer miniszterelnök vállalásokat tegyen ebben a kérdésben, mielőtt az agrár- és élelmiszer-kereskedelemről megállapodnának.

Ugyanazok a szabályok az EU-ban és az Egyesült Királyságban
A megállapodásnak „az agrár-élelmiszeripari termékek előállítására, forgalmazására és fogyasztására vonatkozó egészségügyi, növényegészségügyi, élelmiszerbiztonsági és általános fogyasztóvédelmi szabályokra” kell vonatkoznia. Emellett az élő állatokra és a növényvédő szerekre vonatkozó feltételeket is összehangolják. „A megállapodásnak biztosítania kell, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban mindig ugyanazok a szabályok legyenek érvényben” – mondta Starmer, hozzátéve, hogy „csapataink a lehető leggyorsabban dolgoznak” a megállapodások gyakorlati megvalósításán.

Ez magasabb költségeket eredményez, és sokkal nagyobb adminisztratív terhet jelent. A fizikai ellenőrzések miatt a brit vásárlóknak szánt friss termékeket szállító teherautóknak gyakran hosszú ideig kell várakozniuk, ami miatt az áru megromolhat.
Úgy tűnik, hogy az uniós élelmiszer- és italgyártók gyorsabban alkalmazkodnak a Brexit-szabályokhoz, mint brit társaik. Tavaly az EU-ból 52,75 milliárd eurót sikerült Nagy-Britanniába exportálni, ami 3,3%-kal több, mint 2023-ban. Ez nem csak az árinflációnak köszönhető, mert a mennyiségek is jelentősen nőttek. Az EU részesedése a teljes brit importból azonban 71,5%-ról 70,7%-ra csökkent. Nagy-Britannia EU-ba irányuló exportja 0,5%-kal 16,5 milliárd fontra nőtt, bár a mennyiségek erőteljesen csökkentek.
