A méhek azáltal tartják fenn a család, és különösen a fiasítás termikus homeosztázisát, hogy szárnyizmaikkal aktívan fűtenek, szigetelő csoportba tömörülnek, ha a külső hőmérséklet 10 C-fok alatt van; ha pedig meghaladja a 32 C-fokot, víz párologtatásával és szárnylegyeztetéssel hűtenek. A méhcsaládot, mint szuperorganizmust, homeoterm szervezetnek kell tekinteni, amely állandó szinten próbálja szabályozni maghőmérsékletét.
A szociális immunitás különféle viselkedési és szervezeti mechanizmusokat foglal magában, amelyeket az euszociális rovarok alkalmaznak a kártevők és kórokozók elleni védekezésre, ezáltal megóvják a családok egészségét. Ez az egyének közötti kollektív erőfeszítés valószínűleg a kórokozók és kártevők terjedésének korlátozását célozza. Körülbelül 0,03–0,19 C-fokkal megemelkedett fiasítási hőmérsékletet figyeltek meg a Varroa destructor által fertőzött méhek fejlődési szakaszában, azonban a pontos mögöttes mechanizmusok továbbra is tisztázatlanok.
A kimutatási módszerek javítása kritikus fontosságú az atkanépesség alakulásának, terjedésének, a szelekciós erőfeszítéseknek és a védekezés módszertanának fejlett kutatásában. A közvetett, non-invazív infravörös hőképalkotás nem ismeretlen a rovartani kutatásokban. Ez a módszertan betekintést nyújthat a poikiloterm organizmusok, például a rovarok sajátos jellemzőibe, felületi hőmérsékletük non-invazív módon történő mérésével. Használták például bizonyos lepkék (Lepidopteran spp.) kemoreguláció által előidézett hőmérséklet-változásainak tanulmányozására, társas rovarok, például méhek és darazsak termikus jellemzőinek elemzésére, valamint a méhcsaládokban előforduló élősdi jelenségek sajátosságainak vizsgálatára. A módszer hatékony az egyéni és államalkotó rovarok élettani változásainak közvetett feltérképezésére, a kapott adatokból közvetlen biológiai jelenségekre lehet következtetni.
A terepi és laboratóriumi kutatások célja az volt, hogy infravörös hőkamerával (IR) feltérképezzék a fedett fiasításban megfigyelhető hőmérsékleti mintákat. Pontosabban azt vizsgálták, hogy a varroatózis okozta fiziológiai változások összefüggésben állnak-e a fejlődő egyedek hőmérséklet-ingadozásaival. A magyar kutatás célja a méhcsaládok hőszabályozási mechanizmusának megértése és a Varroa atka közvetett feltérképezési lehetőségeinek feltárása volt, hogy megalapozzanak egy lehetséges új diagnosztikai módszert.
A hőkamerás tesztfelvételek eredményei alapján a különböző típusú sejtek hőmérsékletei a felvételeken egyértelműen elkülönülnek és jelentős eltéréseket mutatnak. Jól megfigyelhető, hogy a késő őszi időszakban az aktív fűtés főként a fészekre összpontosul. A magasabb hőmérsékletű területek általában a jól körülhatárolható fiasítási terület körül csoportosulnak. Hasonló foltos, csomós mintázat figyelhető meg az alacsonyabb hőmérséklettel jellemezhető területeken, például a méz- és virágportartalmú sejteknél.
A képeken jól látható, hogy a dolgozók termelik a legtöbb hőenergiát a fiasítás számára (vörös, narancssárga és sárga színű terület az 1. ábrán), míg a mézes és virágporos sejtekben nem volt aktív hőtermelés (kék színű terület az 1. ábrán).
