0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 16.

Nem a méhek és a méhészek éve az idei: hogy lesz így mézünk?

Virágzik az akác, de nem látni méheket a virágokon. Hogyan lesz így akácmézünk? Erről és a hazai méhészeti ágazat helyzetéről kérdeztük Bross Pétert, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökét.

Sokat lehetett hallani a téli méhcsaládveszteségekről. Mi volt ennek az oka, és mekkora vesztességet könyvelhettek el a méhészek? méhek

– 1,2 millió körüli méhcsaládszámmal teleltek be a méhészek 2024 őszén. Már lehetett tudni, hogy a nyári aszály miatt – vízparti területek kivételével – nem volt megfelelő mennyiségű virágpor a betelelő méhek számára. Sajnos amikor aszály van, és nincsenek vadvirágok, a méhek olyan virágporforrást keresnek, hiszen fehérjére szükségük van, melyet normális időjárás mellett nemigen részesítenek előnyben. Ilyen például a kukorica címere. E silány minőségű fehérjeforrás és persze a természetes nektárforrás hiánya azt eredményezte, hogy

a méhegyedek sokkal gyengébb egészségi állapotban mentek a télbe.

Ez magyarul azt jelenti, hogy az élettartamuk, az élethosszuk kevesebb, mint normális esetben. Az ország méhcsaládjainak nagy része január végén még életben volt, februárban járt le – az ismertetett előzmények miatt – a méhek biológiai órája. A rövidebb élethossznak nemcsak a nyári aszály az okozója, hanem sok más is, mint a varroa atka nevű külső élősködő, vagy méhvírusok és más betegségek. Jól látni, hogy a méhek egyre kevésbé tolerálják az őket érő negatív környezeti hatásokat, melyek ellen a méhészek nehezen tudnak védekezni. Ezt igazolja az a tény is, hogy a téli méhpusztulások Európa, sőt világszerte előfordulnak. Az USA méhállománya ma 65 százalékkal kevesebb, mint tavaly novemberben volt, de szomszédjaink, Románia, Ausztria, Horvátország és Szlovákia méhészetei is megfeleződtek. A méhészek nyilván mindenhol igyekeznek az év során visszaállítani a megszokott méhcsaládszámot.

A téli méhveszteséggel mintegy 14 milliárd forintos kár érte az ágazatot (Fotó: Pixabay)

Milyen gazdasági kárral jár a téli veszteség a méhészek szempontjából?

– Kétféle gazdasági kár keletkezik: árbevétel-kiesés és kiadás-emelkedés. Ameddig az újonnan létrehozott méhcsaládok, szakkifejezéssel élve, míg a szaporításokból nem lesznek törzscsaládok, addig kevesebb méhcsalád termel mézet. Nagyjából július elejétől, azaz a napraforgó virágzásának kezdetétől lehet azt mondani, hogy már a méhészek által kívánt családszám fog mézet termelni.

Az elpusztult méhcsaládok miatt (a teljesség igénye nélkül) országosan csökken a repce-, akác-, tavaszi virág-, gesztenye-, hárs-, selyemfűméz mennyisége.

Egy átlagos évben ezek összes mennyisége kb. 8 ezer tonna mézet jelent, ami megközelítőleg 8 milliárd forintos ágazati árbevétel-kiesését jelent, minimum ennyivel kevesebb lesz idén a méhészek bevétele. A másik gazdasági kár a méhcsaládok számának visszaállításával kapcsolatos költségek. Nem szeretnék mély szakmai ismeretekbe belemenni, de annyit érdemes tudni a laikusoknak is, hogy két útja létezik az állomány visszaállításának, de ez a két út is csak azoknak, akiknek nem pusztult ki a teljes állományuk. Az egyik: gyorsan termelő családokat képezni – ekkor a meglévő családokat ketté vagy háromfelé osztják a méhészek. Ennek előnye, hogy hamar lesznek termelő családok, akár már akác után is tudnak elvehető mennyiségű mézet hozni az úgynevezett nyári (hárs, gesztenye, selyemfű…) méhlegelőkből, ekkor viszont nem lesz repce-, tavaszi virág- és akácméze a méhésznek. A másik: a méhész meghagyja a termelő családokat, az áttelelt méhek tavaszi mézet és akácmézet is termelnek, a szaporítást viszont kis egységekkel kezdi el. Ezekből viszont csak jövőre lesznek termelő családok. Ha utóbbit választják a méhészek, akkor országos szinten kb. 6 milliárd forintba kerül az, hogy őszre visszaálljon a 2024 őszi családszám nagysága.

Ha a két számot összeadjuk, kijelenthető, hogy „alsóhangon” is kb. 14 milliárd forint kár érte az ágazat termelői oldalát a 2024/25-ös téli veszteségek miatt.
Kevés helyen vannak „fehér ruhában” az akácfák
(Fotó: Pixabay)

Az áttelelt méhcsaládoknak hogyan alakult eddig az idei év?

– Az április eleji fagyok nemcsak a gyümölcsösöket tizedelték meg, hanem a fagyérzékeny akácfa virágrügyeit is tönkretették.

Ma az ország sík részein mindenhol „fehér ruhában” kellene lenni az akácfáknak, de kevés helyen látni ezt.

A legtöbb helyen csak a fák teteje fehér, ahol nem érte a fagy a rügyeket, az alacsonyabb ágakon pedig a másodvirágok kezdenek fejlődni. De nem elég, hogy elfagyott az akác, a sokkal kevesebb számú virágból sem tudnak gyűjteni a méhek, mert bejött a hideg idő. Tudni kell, hogy 10-15 Celsius-fokban, ami jellemzi napjaink nappali legmagasabb hőmérsékletét, hiába repülnek a méhek, a virágok nem termelnek nektárt, így a kaptárakban nem gyűlik a méz. Végtelenül elszomorító ez a helyzet. Ha sürgősen nem érkezik meg a 20 Celsius-fok feletti napi hőmérséklet, ami nem süllyed le éjszaka 10 Celsius-fok alá, akkor nem lesz sok akácmézünk idén. Két hét múlva már okosabbak leszünk az idei akácméztermés mennyiségét illetően.

Ajánljuk még:

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: