A fiasítási területet két jól elkülönülő részből áll, ezek a 2. ábra hőképein láthatók. Jól láthatók a hőmérséklet-különbségek: az álcák és a korai stádiumú bábok (fehér és fehér szaggatott hatszöggel jelölve) lényegesen alacsonyabb hőmérsékletet mutatnak, mint az idősebb bábok (fekete hatszögekkel jelölve).

A hőmérséklet-emelkedés és a Varroa atka jelenléte közötti kapcsolat: A fedett fiasítás infravörös (IR) hőfelvételének eredményei azt mutatták, hogy a Varroa atkák által fertőzött fejlődő bábok viaszsapkáján magasabb hőmérséklet mutatható ki a felszínen. A különbségek a 3. ábrán láthatók. A kutatás egyik fő megállapítása, hogy a hőfelvételeken két különböző felmelegedési mintát ismertek fel, mindkettő felelős a fertőzött sejtek megemelkedett hőmérsékletéért.

A leggyakoribb fűtési minta a fűtőcella, ez a 3.I. ábra bal oldalán látható. A fűtőcella (sárgásfehér) melletti parazitált sejt – amelyet az atkával jelölt hatszög jelez – magasabb hőmérsékletet mutat a szomszédos sejtekhez képest. A 3.II. ábra jobb oldalán egy hotspot-megemelt hőmérsékleti mintázat figyelhető meg, az előzőhöz hasonlóan, a középső, atkával fertőzött sejt átlagosan 0,65 C-fokkal melegebb, mint a szomszédos sejtek. Ugyanezt a tendenciát mérték a két vizsgálati év során, amikor az azonos fejlődési szakaszban lévő ép egyedeket hasonlítottak össze a szomszédos, fertőzött egyedekkel.

A vizsgálatokban mesterséges rajokat alkalmaztak, NB kereteken. Kezdetben oxálsavval kezelték őket, de ennek elhagyása után a Varroa atkák gyorsan terjedtek a családokban. A magas Varroa-fertőzöttségi szint Magyarországon a nagy méhsűrűség miatt általánosan jellemző, az átfertőzést az eltájolás jelensége súlyosbítja.

A vizsgálatok kimutatták, hogy az infravörös képalkotáson alapuló hőmérséklet-elemzés megfelelő módszer lehet a méhcsalád hőmérséklet-változásainak nyomon követésére, használható továbbá az esetleges Varroa-fertőzés kimutatására a fiasításban, valamint a mézelőméhek különböző fejlődési szakaszainak elkülönítésére. Eredményeik azt mutatják, hogy ezeknek a kameráknak a felbontása elegendő ahhoz, hogy részletes IR-képet készítsenek egy méhcsaládról, így alkalmasak az egészséges és a Varroa által fertőzött, fedett fias sejtek hőmérsékleti különbségeinek kimutatására. Az atkafertőzöttség időfüggő, és tartós hőmérséklet-emelkedést okoz a fejlődő méhbábokban, ami az atkaszámtól függetlenül megfigyelhető.

A keretek eltávolítása a kaptárból befolyásolja a hőmérsékletet, ezért a méréseket meghatározott időtartamon belül, ellenőrzött környezeti feltételek mellett kell végezni. Ezen korlát miatt felmerült bennem, hogy érdemes lenne a legutóbb tárgyalt, kaptárba épített formában gondolkodni; bár a fészek monitorozására ez sem a legalkalmasabb a rendszer felépítése (kaptár oldalfalába épített kamera) miatt.

Ezúton gratulálok a kutatócsoportnak a nemzetközi szinten magas színvonalú tanulmányhoz, amely (hogy stílusos legyek) a kutatási terület abszolút „hotspot” témájában született! Külön öröm számomra kaposvári sikerekről hallani ebben a kiemelt témában, hiszen PhD-hallgatóként magam is ott dolgoztam több éven keresztül.

Bagóné dr. Vántus Viola
tudományos munkatárs,
PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézete

¹ Sipos T, Orsi-Gibicsár S, Schieszl T, Donkó T, Zakk Z, Farkas S, Binder A, Keszthelyi S (2024) Tracking Varroa Parasitism Using Handheld Infrared Cameras: Is Eusocial Fever the Key? Insects 15: 693. DOI: 10.3390/insects15090693.