Az első igazán meleg, tavaszias napon nyitok be a Kikelet Pince régi vaskapuján. Ragyogó nap melengeti az éledező kertet, hóvirágok, krókuszok fürdenek a déli napsugarakban. Berecz Stéphanie, a tarcali pincészet tulajdonosa azt mondja, hogy a tavasz a természet robbanását, az újjászületést jelenti, ezért kapta a borászat a Kikelet nevet.

Valami új kezdődött az ő életében is, amikor Franciaországból először Tarcalra érkezett. Az egyetem elvégzése után háromhónapos gyakorlatra jött az egyik borászathoz, de rögtön egy évig maradt. Megismerkedett az akkor ott dolgozó Berecz Zsolttal, aki később a férje lett, és 2002-ben együtt hozták létre a Kikelet Pincét.

– Az egyik nagybácsikám pék volt és szeretett bort készíteni, ezért lettem borász. Ez így logikus, nem? – mondja nevetve, amikor arról beszélgetünk, hogyan választotta ezt a szakmát. – Sok szép könyve volt a borkészítésről, érdekesnek találtam. Gazdálkodó családban nőttem fel, de senki nem volt borász, én annak jelentkeztem.

A szakmai gyakorlat végül jó hosszúra nyúlt, hiszen azóta is Tokaj-Hegyalján él. Több pincészetnél dolgozott, borász, főborász, tanácsadó pozíciókat töltött be, mielőtt a saját pincészetét megalapította.

A munkája mellett a magyar nyelvvel is meg kellett küzdenie, azt mondja, egy év után már tudott beszélgetni, de nyolc év kellett ahhoz, hogy egy újságot végig tudjon olvasni, és mindent megértsen. – A humor a legnehezebb, néhány standupos még most is fel tudja adni a leckét.

A sok aranyérmes bor mellett büszkélkedhet azzal, hogy munkája elismeréseként Tokaj-Hegyalja év bortermelőjévé és 2014-ben a borászok borászává választották.

Aszú franciás vonalvezetéssel Kikelet

A pincészet Tarcal szívében található, a szőlőterületekre pedig a hatalmas áldó Krisztus-szobor vigyáz. A vállalkozásban Zsolt felel a talaj- és szőlőművelésért, Sté­phanie készíti a bort, értékesíti egyebek között több európai országban és a tengerentúlon is, építi a marketinget, viszi a vendéglátást. Jelenleg hét hektáron termelnek szőlőt, és évente 24 ezer palack bort készítenek. Ragaszkodnak a helyi szőlőfajtákhoz, a fő fajtáik a Furmint és a Hárslevelű, emellett Sárgamuskotály, Kabar, Zéta is kerül a házasításokba.

Dolgozhatna francia és világfajtákkal is. – Bevallom, szeretem a magyar identitást erősíteni. Kiváló magyar fajták vannak, a Kékfrankost például olyan magyar zászlósbornak tekintem, ami értékei miatt sokkal több figyelmet érdemelne. Szerinte mi magyarok hajlamosak vagyunk arra, hogy az értékeinket nem ismerjük fel, amíg kívülről, azaz külföldről nem kapunk megerősítést.