Elborzasztó illatok

Az erős parfüm mindenkit taszít, akinek jó -vagyis fogalmazzunk úgy, nálunk érzékenyebb- a szaglása. Ennél fogva a levendula, a rozmaring, a citromfű, a kakukkfű, a zsálya és a hagymafélék egyszerűen nem kerülnek a csigák étlapjára.

Óvatosságra intő színek

A piros a veszélyre figyelmeztető szín a természetben, aki felölti, vagy tényleg veszélyes (mérgező), vagy annak szeretne látszani. Úgy tűnik ezzel a kimondatlan szabállyal még a csigák is tisztában vannak, mivel úgy félnek a piros, és lila levelű növényektől, mint a tűztől, számukra veszélyt vagy kellemetlen ízt jeleznek. Ez nem biztos, hogy így van, de azt hiszik, és ez elég…

Bizarr ízt és textúrát használnak

Bizonyos növények -mint például a páfrányok és a varjúhájak- az ízükkel, és a textúrájukkal érik el, hogy ne kedveljék őket a csigák, illetve még azzal is, hogy nehezen megszerezhetők.

Csigataszító növények

Minden épeszű csiga elkerüli a következő növényeket, illetve növénycsaládokat: kutyatejfélék, gólyaorrfélék, pünkösdi rózsa, indás ínfű, japán szellőrózsa, harangláb, hunyor, gyűszűvirág, bugatölcsér, levendula, páfrányfélék. hortenzia, rózsák, szegfű, palástfű, gyapjas tisztesfű,  cickafarkfű, sarkantyúka,  írisz, méhbalzsam, kövirózsa, varjúháj, tűzeső, napmátka, völgycsillag, tollbuga.

Egyes kora tavaszi virágok (hóvirág, szellőrózsa, gyöngyike, nefelejcs, tulipán), habár itt az is közre játszhat, hogy a hideg miatt még nem igazán aktívak csigák.

A türelem boldog és egészséges kertet terem

Még egy olyan mesterséges ökoszisztémában is lehet harmóniát teremteni, mint a kiskert. Ugyan kell egy kis megértés, türelem és furfang is hozzá. A sok csiga nagy problémát jelez, de elsősorban nem azért, mert mindent megesznek, hanem azért, mert jelenlétük azt jelzi, hogy a területen egyensúlytalanság van: nem voltak helyesen kezelve a növényi hulladékok, nem volt helyesen használva a komposzt,  ne adj’ isten egyáltalán nem használtak komposztot a kertben, hiányoznak a természetes ragadozók, vagy túl kevesen vannak, stb.

A kert emberi találmány, ha zavarodottság van benne, akkor arról mi tehetünk, és természetesen a mi feladatunk megtalálni a lehető legjobb megoldást, hogy ismét helyre álljon a rend. A növények megteszik, ami tőlük telik, tanulnak, fejlődnek, igyekeznek megvédeni magukat. Egy háborúban mindig lesznek győztesek és vesztesek. És a növények illetve a növényevők háborúban állnak, mióta itt élnek a Földön.