A trappista kampány: a magyar minőség védelmében

A Tej Terméktanács, az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum 2018 óta negyedik alkalommal indít kampányt a hazai tejfogyasztás ösztönzésére. Az idei tavaszi-nyári kampány főszereplője a trappista sajt. A cél kettős: a trappista újra a mindennapok része legyen, és a közelmúltban bevezetett „sajt-szív” védjegy is ismertté váljon. Különösen fontos, hogy a kampány idén a feldolgozott tejtermékekre, azon belül is a trappista sajtra fókuszál.

A kampány kiemelt célja, hogy a fogyasztók megkülönböztessék a magyar gyártású trappista sajtot az import termékektől. Koller Attila rávilágított arra, hogy

Ennek orvoslására született meg az az üzenet, hogy a korong alakú trappista sajt garantáltan magyar termék, magyar munkaerővel, magyar nyerstejből, és a belőle származó adóforintok is Magyarországon maradnak.

Jó hír, hogy tejtermelő és tejfogyasztó nemzet a magyar. A statisztikát szerint közel 2 milliárd liter tejet termelünk meg hazánkban, és mi magyarok fejenként 200 liter tejet el is fogyasztunk évente. Ezek világszínvonalú számok, tehát a világ fogyasztási átlag fölött tudunk lenni. A sajtok – különösen a trappista – kiváló fehérje- és kalciumforrások, hozzájárulnak a csontozat, az immunrendszer, az idegrendszer és az izmok egészségéhez.

A Magyarországon közkedvelt sajtféleség népszerűsítését célzó kampány nyitó sajtótájékoztatóján Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta, hogy a mostani kampány számos eszközzel népszerűsíti a trappistát, többek között közösségi média, influenszer bevonása (Csiky Beatrix), PR cikkek, online kampányok, digitális hirdetések, és egy nyereményjáték, amelynek keretében egy sajttal megtöltött hűtőt lehet nyerni.

Az ágazat kihívásai és a jövőbeni tervek

A kampány finanszírozása elsősorban az ágazati szereplők, főleg a feldolgozók és kereskedők által összeadott pénzből történik, az AMC támogatásával. Ugyanakkor az ágazat komoly problémákkal küzd, mint például a harmadik országok importkorlátozásai a magyar tejtermékekkel szemben a járvány miatt, ami komoly készletek felhalmozódásához vezetett a raktárakban. Fontos lenne, hogy az ágazat minél hamarabb finanszírozási segítséget kapjon ezek kezelésére.

Zséli Ilona, a Tej Terméktanács kiskereskedő elnökségi tagja felhívta a figyelmet a kiskereskedelem helyzetére, az inflációra és az árréstop intézkedéseire. Kiemelte, hogy az árréstop, bár átmeneti árcsökkenéseket eredményezhet, hosszú távon káros az egész gazdaságra nézve, korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit, lassítja az innovációkat és ellehetetlenítheti a működésüket. Aggodalmát fejezte ki az árfigyelő rendszer esetleges további tejtermékekre való kiterjesztése miatt is, tartva attól, hogy ez az árréstop előszobája lehet.