Az ülésen a kihívások, a finanszírozási tervek és az ágazat stratégiai céljai kerültek fókuszba, kiemelve a GMO-mentességet és a madárinfluenza kezelését.
A Mezőgazdasági Bizottság ülésén Font Sándor elnök köszöntötte a jelenlévőket, és tájékoztatást adott a bizottság személyi változásáról, miszerint Kovács Zsolt helyett Erdős Norbert lett a bizottság tagja. Egy kiegészítő módosító indítvány elutasítását követően a 2026. évi központi költségvetés részletes vitája vált a fő napirendi ponttá.
Kihívások és az agrárium válságállósága
Mint elhangzott az elmúlt évek komoly kihívásokat tartogattak a magyar agrárium számára, mint a Covid-19 járvány, az éghajlatváltozás okozta aszályos időszakok súlyosbodása, a globális piaci bizonytalanságok, az inputanyagárak emelkedése, valamint az orosz-ukrán háború következményei. Mindezek ellenére a magyar mezőgazdaság rugalmassága és válságállósága jelentősen növekedett.
A 2026. évi agrárköltségvetés főbb pontjai
A 2026. évi költségvetés az adócsökkentési program részeként többek között a két- és háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét, a családi adó- és járulékkedvezmény megduplázását, valamint a csecsemőgondozási, gyermekgondozási és örökbefogadói díjak szja-mentességét tartalmazza. 2026-ben fő feladat a magyar agrárium jövőjének átfogó gondozása, beleértve a mezőgazdaságot, agrár- és vidékfejlesztést, élelmiszeripart, hal- és vadgazdálkodást, erdőmegőrzést és természetvédelmet. Kiemelt cél az élelmezésbiztonság megteremtése és fenntartása, hogy minőségi hazai termékek kerüljenek az asztalokra.
A 2026-os költségvetési tervezetben az agrártárca forrásai a 12. Agrárminisztérium, a 19. Uniós Fejlesztés és a 44. Nemzeti Földalap fejezetekben oszlanak meg. A 12. Agrárminisztérium fejezet 284,3 milliárd forintot, a 19. Uniós Fejlesztés fejezet 554,2 milliárd forintot, a 44. Nemzeti Földalap pedig 13,9 milliárd forintot tartalmaz, ami összesen 852,3 milliárd forint. Ehhez további 575,9 milliárd forint közvetlen költségvetésen kívüli forrás társul, így 2026-ban összesen 1428,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre a magyar agrárszektor számára.
Jelentős többletforrások várhatók többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működéséhez (+2,7 Mrd Ft), a Magyar Falu Programmal kapcsolatos feladatok átvételéből származó forrásnövekményre (+42 Mrd Ft), valamint a szakoktatói béremelésekre (+4,19 Mrd Ft). Emellett több forrásból gazdálkodhatnak a Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Biodiverzitási és Génmegőrzési Központ, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár is.
GMO-mentesség és élelmiszerbiztonság nemzeti ügy
A GMO-mentesség fenntartása, a környezet állapotának javítása, a természeti erőforrások fenntartható használata és a biológiai sokféleség védelme továbbra is kiemelt cél. A GMO-mentes élelmiszer-előállítást védjegy bevezetésével és terméktanúsító rendszerrel is előmozdítják. A Fidesz-KDNP elkötelezett a magyar agrárium iránt, amelyet nemzeti ügynek tekint, és célja, hogy a magyar föld kincseit fenntarthatóan gyarapítsák, és a hazai vidék megtartó erő maradjon. Font Sándor szerint Ukrajna európai uniós gyorsított csatlakozása óriási veszélyt jelent a fenti célokra.
Madárinfluenza és kártalanítás
A második vitaszakaszban Bence János (Jobbik) képviselő a madárinfluenza okozta helyzet kezelésével kapcsolatos módosító javaslatát tárgyalták, de a módosító javaslatot a bizottság végül nem támogatta.
Az ülés a részletes vita lezárásával és a parlamentnek szóló jelentés elfogadásával fejeződött be. Font Sándor elnök megköszönte a bizottsági tagok és a tisztviselők munkáját.
