A jövő táplálkozásában komoly szerepet szánnak a rovarliszt termékeknek. A Ricardo- AEA Ltd. által az Egyesült Királyság kormánya megbízásából végzett kutatást a takarmányozásban használt fehérjeforrások előállításának fenntarthatóságával kapcsolatosan.
Az ok: aggodalomra ad okot a szója- és halliszt használata, az erdőirtás és a nem fenntartható tengeri kitermelés hatásai miatt. Épp ezért jelent meg a rovar, mint kis területen, vertikálisan tenyészthető, gyorsan előállítható fehérjeforrás, amiről feltételezték, hogy környezeti megtakarításokat eredményeznek.
A kutatási projekt célja az volt, hogy egy életciklus-elemzés (LCA) segítségével megértse és számszerűsítse a sertés- és baromfitakarmányként felhasznált rovarfehérje (fekete katonalégy lárvája) lehetséges környezeti hatásait a szójaliszthez és a halliszthez képest, annak megállapítása érdekében, hogy a rovarfehérje felhasználható-e az állati takarmányozási ágazat szén-dioxid-mentesítésének egyik lehetőségeként.
A kutatás során a lárvák érési szakaszában keletkező, trágyaként felhasználható, kulcsfontosságú mellékterméket, az úgynevezett frass-t is vizsgálták. Alternatív tanulmányok azt állítják, hogy a frass szénmegkötési lehetőségei miatt csökkenti az éghajlatváltozás hatásait.
Az elemzés
Az életciklus-elemzés során a sertés-, illetve baromfitakarmányozásban használt, a fekete katonalégy lárvájából készült rovarfehérje, szója-, és halliszt esetében a „bölcsőtől a sírig” megvizsgálták termelés összes inputját és outputját a fekete katona légy lárvájának nevelésétől, a szója termesztésétől, illetve a hal fogásától kezdve az egyes termékek lisztté történő feldolgozásáig.
A vizsgálat eredményeit 5 lisztrendszer (3 rovaralapú rendszer, egy szójaliszt és egy halliszt) által biztosított egy kilogramm fehérjére vonatkoztatva adták meg. Az eredményeket 16 hatáskategória alapján állították össze, beleértve az éghajlatváltozást is, amelyet kg szén-dioxid-egyenértékben (kg CO2-egyenérték) jelenítettek meg. Ezt követően értékelték őket, hogy meghatározzák a fő forró pontokat a lisztrendszereken belül. Ezt követően összehasonlították és elemezték az egyes takarmányok éghajlatváltozásra gyakorolt hatását.
Bár a frass műtrágyaként/talajjavítóként való felhasználása nem szerepelt az életciklus-elemzésben, gyors értékelés készült az adatok és bizonyítékok jelenlegi állapotának felmérésére, valamint a környezeti hatások teljes körű számszerűsítése előtt a további munkát igénylő hiányosságok azonosítására.
