0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Bepillantva Dánia és Norvégia méhészetébe

Lehetőségem adódott, hogy ellátogassak a Dán Méhész Szövetség központjába. Dán méhészeti statisztikai adatokkal nem untatom az olvasót, de egy-két érdekes élményemről szívesen beszámolok.

A Dán Méhész Szövetség központja nem a fővárosban, Koppenhágában, hanem egy ahhoz közeli kisváros szélén található egy modern épületben. Az épület létrehozását több agrárszervezet közösen finanszírozta. A földszinti étteremben naponta friss ételt fogyaszthatnak a dolgozók, a büfé pedig éjjel-nappal nyitva van. A nagyteremben népes megbeszéléseket, oktatásokat lehet tartani. A Dán Méhész Szövetség munkatársai több kisebb helyiségben dolgoznak a földszinten. Az ablakok a zöld természetre néznek, távolabb a kísérleti méhes is látszódik.

A Szövetség méhegészségügyi szakemberével, Flemming Vejsnæssel megtekintettük a méhészetet: a családokban propoliszgyűjtő rácsok voltak (1. kép, balra Flemming Vejsnæs, mellette a Szerző).

A szövetség munkatársainak sikere, hogy az épületet körülvevő növényzet nincs „kétcentissé” nyírva. Egy-egy utat vágtak a környezetbe, azon lehet sétálni. A többi részen virágzó mező van. Példaértékű a gondolkozás.

Balra Flemming Vejsnæs, mellette a Dr. Körmendy-Rácz János
Balra Flemming Vejsnæs, mellette a Dr. Körmendy-Rácz János

A szövetség tucatnyi füzetet adott ki a virágok virágzási ciklusairól, a virágporcsomók színeiről, a propolisztermelés technológiai folyamatairól.

A szövetség két munkatársa különféle európai uniós projektekben vesz részt, mint például az EU-INSIGNIA. Van egy kicsi laboratóriumuk, ahol csekély térítés mellett végeznek el mézvizsgálatokat. Hangsúlyozzák, hogy nem akkreditált laboratórium, de az eredmények hasznos tájékoztatást adnak a méhészeknek munkájuk eredményéről. Nem beszélve arról, hogy jelentős bevételt biztosít a szövetségnek. Ez a pénzügyi szemlélet nem csak itt, de később Norvégiában is tapintható volt.

Tartalék méhcsaládok egy trondheimi méhesben
Tartalék méhcsaládok egy trondheimi méhesben

A norvégiai Trondheimben egy olyan méhesben voltam, ahol már csak néhány tartalék család fogadott (2. kép). A többi méhcsalád hangára vándorolt. Egy sziget Kristiansund mellett az egyik fő hangamézforrás. A tengerpart sok helyen lilában virít.

A méhészetet gyakran meglátogatják iskolások, akik olyan feladatot kapnak, hogy hogyan adnák el a mézet, vagy milyen más termékeket lehet még piacra vinni. Az iskolások a méhészetben is üzleti szemléletet tanulnak.
Két sort szúró mézpergető gép
Két sort szúró mézpergető gép

A trondheimi méhészboltban főleg a hangaméz pergetésével kapcsolatos eszközöket láttam: mindenféle formájú és nagyságú tűsorokat. A legegyszerűbbek kevés, a bonyolultabbak több sor mézet szúrnak meg. A 3. képen egy két sort szúró gép látható. Minimális mozgással háromszor szúrnak bele egy sejtbe. Enélkül a hangaméz nem pergethető. A

z első mézük vadmálna, a hanga a második. Jó években a rövid mézelési időszak ellenére szinte a magyar mézcsaládokkal egyenértékű mennyiségű mézet adhatnak.

A köztes növények csak a méhcsaládok fenntartását szolgálják, ilyen a fehérhere vagy az erdei deréce.

Ha több időm lett volna, bizonyára még több tanulságos dologra figyelhettem volna. Előre örvendek a jövő évi Apimondia szakmai kirándulásainak!

Dr. Körmendy-Rácz János,
a Magyar Apiterápiás Társaság elnöke

Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Méhészet