A Dán Méhész Szövetség központja nem a fővárosban, Koppenhágában, hanem egy ahhoz közeli kisváros szélén található egy modern épületben. Az épület létrehozását több agrárszervezet közösen finanszírozta. A földszinti étteremben naponta friss ételt fogyaszthatnak a dolgozók, a büfé pedig éjjel-nappal nyitva van. A nagyteremben népes megbeszéléseket, oktatásokat lehet tartani. A Dán Méhész Szövetség munkatársai több kisebb helyiségben dolgoznak a földszinten. Az ablakok a zöld természetre néznek, távolabb a kísérleti méhes is látszódik.
A szövetség munkatársainak sikere, hogy az épületet körülvevő növényzet nincs „kétcentissé” nyírva. Egy-egy utat vágtak a környezetbe, azon lehet sétálni. A többi részen virágzó mező van. Példaértékű a gondolkozás.
A szövetség tucatnyi füzetet adott ki a virágok virágzási ciklusairól, a virágporcsomók színeiről, a propolisztermelés technológiai folyamatairól.
A szövetség két munkatársa különféle európai uniós projektekben vesz részt, mint például az EU-INSIGNIA. Van egy kicsi laboratóriumuk, ahol csekély térítés mellett végeznek el mézvizsgálatokat. Hangsúlyozzák, hogy nem akkreditált laboratórium, de az eredmények hasznos tájékoztatást adnak a méhészeknek munkájuk eredményéről. Nem beszélve arról, hogy jelentős bevételt biztosít a szövetségnek. Ez a pénzügyi szemlélet nem csak itt, de később Norvégiában is tapintható volt.
A norvégiai Trondheimben egy olyan méhesben voltam, ahol már csak néhány tartalék család fogadott (2. kép). A többi méhcsalád hangára vándorolt. Egy sziget Kristiansund mellett az egyik fő hangamézforrás. A tengerpart sok helyen lilában virít.
A trondheimi méhészboltban főleg a hangaméz pergetésével kapcsolatos eszközöket láttam: mindenféle formájú és nagyságú tűsorokat. A legegyszerűbbek kevés, a bonyolultabbak több sor mézet szúrnak meg. A 3. képen egy két sort szúró gép látható. Minimális mozgással háromszor szúrnak bele egy sejtbe. Enélkül a hangaméz nem pergethető. A
A köztes növények csak a méhcsaládok fenntartását szolgálják, ilyen a fehérhere vagy az erdei deréce.
Ha több időm lett volna, bizonyára még több tanulságos dologra figyelhettem volna. Előre örvendek a jövő évi Apimondia szakmai kirándulásainak!
Dr. Körmendy-Rácz János,
a Magyar Apiterápiás Társaság elnöke
