A közel két kilométer hosszú különleges tanösvényen Európa, a Kaukázus, Kína, a Himalája, Japán vagy Észak-Amerika erdeiben is érezhetjük magunkat.
A világ fái fajismereti dendrológiai tanösvény tervei a Magyar Kertörökség Alapítvány és a Nemzetközi dendrológiai Társaság együttműködésében készültek. A telepítéseket egy évvel ezelőtt kezdték meg a dendrológiai társaság szakmai vezetésével, a tanörvény gondozását pedig a Károlyi József Alapítvány vállalta magára.
A világ fáival való izgalmas ismerkedés Európával indul, ezen a szakaszon hegyi és balkáni fajok találhatók, és itt látható egy különösen szép idős hegyi juhar is, amelynek alapi körmérete 6 méter, közelében formálódik a keleti-platán liget, mellette cseperedik a balkáni vadgesztenye és török mogyoró liget.
Pár lépés és már a Kaukázusban találjuk magunkat, ahogyan megpillantjuk a keleti luc- és a kaukázusi jegenyefenyő csemetéket. Észre sem vesszük, és máris beléptünk Kínába, ahol egy kis kínai ősfenyő csoport fogadja a látogatókat. Figyelemre méltók a sárgavirágú szivarfa és kékbogyós alángfa példányai. Képzeletben meredekebbé válik a terep, több fényigényes és szárazságtűrő fenyővel, lombos fával és cserjével ismerkedhetünk meg. Fölkapaszkodunk a Himalájába, ahol a himalájai cédrusok fogadnak, de láthatunk galléros varázsfát is.
Amikor megpillantjuk a juharokat, tudjuk, hogy Japánba érkeztünk. A juharok egész sorát vonultatták fel itt, köztük a vicces nevű pizsamajuhart is. Sok jellegzetes japán örökzöld is helyet kapott, a mahóniák, a dérbabér vagy a babérsom is.
Az út végén visszatérünk a kiinduló ponthoz, azaz Európába, de ezúttal a mediterrán és száraz-kontinentális fás flóra elemeit mutatják be.
Érdemes akár minden évben visszatérni, és megfigyelni, hogyan érzik magukat Fehérvárcsurgón a világ fái, mennyit fejlődtek és milyen egyedekkel bővült a gyűjtemény.
