Balázs Viktor hangsúlyozta, hogy a kamara célja a gazdálkodók számára kiszámítható és jól tervezhető támogatási környezet biztosítása, amely lehetőség szerint a jelenlegi struktúrához hasonló, kiszámítható alapokra épül. Kiemelte továbbá, hogy
Ennek érdekében folyamatban van egy olyan szolgáltatás koncepciójának kidolgozása, amely a kisebb gazdaságok számára érdemben csökkentené a támogatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokat.
A támogatási rendszer várható átalakulása mellett a kerekasztal-beszélgetés során szó esett a harmadik országokból érkező termékekkel kapcsolatos piaci nehézségekről, valamint az éghajlatváltozás által előidézett kihívásokra adott termelői válaszokról is. A résztvevő gazdálkodók beszámoltak arról, hogy az elmúlt években megkezdték a vetésszerkezet átalakítását, kísérleti jelleggel több térségben is bevezettek alternatív növénykultúrákat. Az eddigi tapasztalatok alapján az őszi mák, a cirok vagy a zöldborsó termesztése egyre több régióban jelenthet perspektivikus megoldást, részben kiváltva a hagyományos szántóföldi növényeket.
Fotó: MTI/Lehoczky Péter
A vetésszerkezet átalakítását nemcsak az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok, hanem a piaci kereslet is jelentősen befolyásolja. Egy növény sikeres termesztéséhez ugyanis elengedhetetlen a stabil felvevőpiac megléte is. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzottak alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal és a Gabonatermesztők Országos Szövetségével., és a további társszervezetekkel közösen azon dolgozik, hogy további termelővédelmi mechanizmusok épüljenek be a jogszabályi környezetbe.
A beszélgetés során szó esett a NAK kiskultúrás munkacsoportjának tevékenységéről is, amelynek eredményeként az illetékes hatóságok az elmúlt években több mint 400 kultúrára terjesztették ki a növényvédelmi készítmények engedélyokiratát. A cél, hogy a kisebb kultúrák esetében is rendelkezésre álljanak a szükséges technológiai feltételek a versenyképes és biztonságos termelés érdekében.
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
