0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

BKM Főkert Kertészeti Divízió: Tanuljunk meg élni a lehetőségeinkkel

A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziójának tavaly október 1-jétől Dezsényi Péter kertészmérnök lett a főigazgatója.

Jelenlegi állapot

Radó Dezső, a Főkert 1962–1984 közötti igazgatója növelte Budapest zöldfelületeinek nagyságát, ami a múlt öröksége. A divízió első számú küldetése, hogy ezt meg- őrizze, átalakítsa, ha tudja, növelje, vezesse át a zöldfelületeket a következő egy-két évtized éghajlatváltozásának nehézségein, és adja át az újabb generációnak.

Ezt a feladatot hívja Dezsényi Péter klímaváltozáskori zöldfelület-gazdálkodásnak, ami a teljes zöldszakma feladata, nem csak a Főkert divízióé.

Ez fogja meghatározni a cég munkáit a következő évtizedekben, ahol középpontban a faállomány-gazdálkodás, a faállomány rekonstrukciója lesz.

Kodály körönd
Budapest zöldinfrastruktúrájának gerincét a faállomány adja

A második világháború utáni negyven évben ültették a jelenlegi budapesti faállomány jelentős részét, melynek öregedését a klímaváltozás felgyorsította.

A Főkert szakemberei szerint a fővárosi fák állapota 30%-kal romlott az elmúlt években, különösen 2022 és 2024 extrém nyári időjárása következtében.

Az eltelt évtizedek alulfinanszírozottsága miatt a faápolás, kivágás, telepítés és utógondozás munkáiban a szükséges szakmai minimumhoz képest is már jelentős lemaradásban van a cég. Pedig a Főkert a szakma csúcsaként élen jár technológiában, szaktudásban. Jelen pillanatban olyan sok fát kellene kivágni Budapesten az állapotromlás miatt, ami évekig tartana. Ehhez a társadalom és a szakmai szemlélet megváltoztatása is szükséges.

Ha ez így megy tovább, a meglévő koros faállomány le fog épülni, az pedig közegészségügyi tényező lesz, hiszen emelkedik a városi hőmérséklet, romlik a vízgazdálkodás és a levegő minősége, ezért megnő a megbetegedések száma, és egyre több balesetet okozhatnak a legyengült, törékennyé vált fák.

Óvni a meglévőt

A Főkert divíziónál a versenyképes jövedelemszint biztosítása is komoly kihívás, ami az elmúlt években szintén nem segített a szakemberek megtartásában – különösen a faállomány-gazdálkodási főosztályon belül. De a fizetések emelése önmagában nem elég: országosan meg kell változtatni a társadalom szemléletét, valamint erősíteni kell a faápoló szakmát.

A társadalomban elindult a fákhoz való romantizáló hozzáállás, miközben megmaradt a beruházók pénzügyi szemléletű megközelítése, aminek következtében folyamatosan fogynak a fák, még a magánkertekben is.

A lakosság sokszor azt várja el a szakemberektől, hogy minden fát az örökkévalóságig megőrizzenek. Ezt a szemléletet kell megváltoztatni, a városi faállományra erdőként kell tekinteni. Nem véletlenül nevezi az angolszász szakma már városi erdőnek (urban forest) ezeket a területeteket. A szakemberek feladata, hogy ezt a lombkorona- és klorofillmennyiséget menedzseljék.

Pénz, erőforrás, a faápoló szakma növekedése és szakmai, társadalmi szemléletváltás – ez a három dolog kell Dezsényi Péter szerint ahhoz, hogy Budapest ne veszítse el a zöldinfrastruktúrája gerincét adó faállományt.

Azt szeretné, ha több lenne a figyelem a meglévő zöldfelületeken és talán kevesebb az újak létesítésén. Az ember mindig alkotni, építeni akar, de ha nem figyelünk a meglevők védelmére, akkor minden forint, amit elköltünk újak építésére, végül könnyen kidobott pénz lesz.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: