Személyében az első olyan szakember érkezett a cég élére, aki nem a Főkerthez, hanem egy nagyobb szervezethez tartozóan divízióvezetőként, főigazgatóként kezdhette meg munkáját.

A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) német nyelvterületen működő modell alapján létrejött városi közműszolgáltató cég, ezért használják erre a cégtípusra a német „Stadtwerke” kifejezést. Bécsben 1999-től működik az ottani közműszolgáltató cég (Wiener Stadtwerke), ami Dezsényi Péter benyomása szerint nagyon jól teljesítő, sikeres konstrukció.

Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Főkert Nonprofit Zrt. korábbi működéséhez képest a BKM teljesen eltérő kulturális környezet, eltérő folyamatokkal, menedzsmenttel.

A kezdet komoly kihívásokat hozott, hiszen ötezer embert és hat nagy céget kellett integrálni. Ez nagy vállalás volt a főpolgármesteri hivatal részéről, a különböző divíziókat eltérő léptékben viselte meg a folyamat.

A Főtáv-menedzsment hatékony közgazdász-mérnök kultúrája határozza meg jelenleg a BKM működését, ami ennek köszönhetően szigorúan szabályozott, jól felépített, pénzügyileg és szakmailag mérnöki módon szervezett cég.

Ebben a rendszerben a Főkert kissé késve kezdte megtalálni a helyét, az első években minden lelassult, bürokratikusabb lett, köztük a gépjavítások, beszerzések, közbeszerzések.

Ez megviselte a dolgozókat, sokan elmentek, pedig Dezsényi Péter szerint ez az új cégtípus nagy előrelépést, lehetőséget jelent. Idén már 1,6 milliárdos beruházási kerete van a divíziónak, ami többszöröse annak, ami valaha is a Főkert rendelkezésére állt.

Küldetés

Az éghajlatváltozás és az ökológiai nehézségek közepette a társadalmi és a politikai figyelem a zöldfelület-gazdálkodás felé fordult. Ez óriási kihívás, hangsúlyozta az előadó, hiszen nő az igény arra, hogy építsünk új zöldfelületet, jöjjenek az új technológiák, legyen innováció, ugyanakkor a meglevők fenntartása egyre drágább az éghajlatváltozás miatt.

Több pénz nincs, pedig nő az igény, és rövidebb életciklusokkal kell számolni. Az intenzív, félintenzív parkrészeket, fasorokat egyre nagyobb költséggel tudják csak fenntartani, miközben évről évre csökken az egy négyzetméterre fordítható forintok száma. Ugyanez a helyzet minden magyar településen és a világ minden zöldfelület-gazdálkodással foglalkozó cégénél is.

Az ökológiai fordulat lényege, emelte ki Dezsényi Péter, hogy a hagyományos kertészeti technológiáktól az ökológia, a természetes folyamatok felé mozduljunk el, az élőhelyek, a társulások, a magasabb intelligenciájú növényi és élőhely-együttműködési modellek felé.