0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Szabadság – szeretem!

Vajon miért választja az erdész hivatást egy csinos, fiatal, mindig mosolygó, törékenynek látszó, ámde rendkívül határozott hölgy?
erdésznemzedékek tóth csenge
Fotó: Csatlós Norbert/A Mi Erdőnk
Nevezhetjük életformának az erdész hivatást?

– Mindenképpen. A kötetlenség és a természetszeretet fontos. Elcsépeltnek hangzik, de igaz. Nagyon szeretek az erdőn lenni. Szeretem az erdőt, szeretek vadászni, az erdész-vadász feladat együtt jár. Szerintem nincs még egy olyan munka, ahol ennyire szabad lenne az ember, a szabadban végtelen nyugalmat érzek. Nem vagyok egy nagy vadász, de most a szalonka monitoringozást nagyon élvezem, ilyenkor minden nap kimegyünk. Apa, én és a párom. Nagyon különleges érzés. Dani a Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóságon dolgozik fahasználati előadóként. Az egyetemen ismerkedtünk meg, évfolyamtársak voltunk.

A Covid idején kaptunk egy online „házi feladatot”: felvételeznünk kellett egy erdőt. Ilyenkor törzsátmérőt és magasságot mérünk, ebből számoljuk ki a köbtartalmat, és így megtudjuk, ha azt az adott erdőt levágnánk, mennyi faanyag jönne ki belőle. Ezt apa segítségével itt, a vasvári erdőben oldottuk meg.
Azt mondják, az öreg fák helyét átveszi az újulat, az erdőket szolgáló erdészek pedig az új módszereket alkalmazó fiatal szakembereknek adják át a stafétát. A klímaváltozás is új gondolkodásmódot kíván?

– Fa mindig lesz. A fafajok biztosan változnak, a luc és a bükk megy, de itt van a tölgy. A természet helyreállítja önmagát, de ebben nekünk, erdészeknek fontos feladatunk van. Ha az ember pusztítja a természetet, önmagát lehetetleníti el. Az erdész az erdő legfőbb védelmezője.

Édesanyád mit szólt hozzá, hogy erdész lettél?

– Már megszokta, hogy erdészek veszik körül. Ő mindig azt mondta, azt csináljam, amit később is szeretni fogok. Ebben teljesen igaza van, én is ezt tanácsolnám a pályaválasztás előtt álló gyermekemnek, hiszen életünk során túl sok időt töltünk munkával ahhoz, hogy közben ne érezzük jól magunkat.

Jól döntöttél?

– Igen, jól érzem magam. A kollégák segítőkészek, bárkitől kérdezhetek. Az engem körülvevő emberek nagy része ismerte nagypapámat, apát, engem pedig kisgyermekként is. Nagyapám a vasvári erdészet igazgatója volt, innen ment nyugdíjba. Apa pedig sokaknak az erdőfelügyelője volt. Az egyik kollégánk mondta a nyugdíjas búcsúztatóján, hogy az egész családunkkal együtt dolgozott. Talán ennek is köszönhető, hogy ennyire elfogadóak, de remélem nem csak ez az oka.

Van olyan munkatársam, akinek még kisbabaként téptem a szakállát. Azt gondolom, ha valakit nem fogad be egy jól működő közösség, az valószínűleg nem a közösség hibája.

Főleg az idősebb erdészeken látom, hogy jólesik nekik, ha segíthetnek, taníthatnak, átadhatják a tudásukat. Náluk jobban senki sem ismeri az adott kerületet. Szívesen tanulok tőlük. Erdőmérnökként azt csinálom, amit szeretek.

Nemes Piroska
Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: