A hollandiai Bleiswijkben található üvegházban a klasszikus szabadföldi modellhez képest 95 százalékkal kevesebb vizet használnak, kémiai növényvédelmet pedig egyáltalán nem, de nagyobb hozamot értek el, mint az ültetvényekben szokásos. Valószínűleg persze ezzel együtt megmarad érdekes kis színfoltként Hollandia mezőgazdaságának palettáján a gyapot, írta a Wageningen World.
100 növény 100 négyzetméteren
A természettudományok legszélesebb skáláján oktató és kutató híres holland Wageningeni Egyetemhez tartozó Wageningen Plant Research üvegházi kertészeti szakértője, Filip van Noort mutatta be a kísérleti termesztést a lap riporterének.
100 négyzetméteres a kísérleti üvegház, száz növény nevelkedik benne, ez zsebkendőnyi méretnek számít Hollandiában, de Filip van Noort büszke rá. Második éve foglalkozik gyapottal, és úgy gondolja, hogy a hozamot megduplázhatja, közel két kilóra négyzetméterenként – vagyis két növényenként.
Nem kell mosni
A magokat körülvevő gyapot „tokok” öt hónap alatt nőnek meg, és a bleiswijki üvegházban rendkívül tiszta körülmények között tarthatók, vagyis elmaradhat a mosás, ami óriási vízmegtakarítás. A hagyományos szabadföldi termesztésben 2700 liter vízre van szükség egyetlen rövid ujjú pamutpóló előállításához, itt ennek 95 százaléka megúszható. A kínai, indiai és amerikai szabadföldi termesztéssel összehasonlítva ráadásul Van Noort növényei 5-20-szor több pamutot termelnek. Ezeket az eredményeket úgy érik el, hogy a növényeket csepegtető rendszerrel, pontosan adagolt tápanyagokat tartalmazó, összegyűjtött esővízzel öntözik, mindebben a szokásos üvegházi termesztésben is használatos szenzorok segítik a kutatókat.
Különböző típusú termesztőközegeket is tesztelnek, például kőzetgyapotot, kókuszrostot és perlitet. A talajból fertőző betegségek eleve ki vannak zárva a mesterséges közeg miatt, a virágot és a gyapottokot támadó károsítók ellen pedig biológiai védekezést alkalmaznak.
