A United Egg Producers iparági szervezet már januárban benyújtott egy javaslatot az USDA-nak, mely szerint a csibéket alapoltással kellene ellátni, majd emlékeztető oltás és rendszeres mintavételes ellenőrzés következne. A tervben az is szerepel, hogy azokat az állományokat, ahol pozitív tesztet találnak, továbbra is felszámolnák – ezzel is biztosítva a kereskedelmi partnerek felé a vírustól mentes státuszt.

Exportkockázatok

Az oltási terv azonban nemcsak Amerikára lehet hatással. Az EU 2023 óta szigorúan ellenőrzi az importált állati termékek állategészségügyi hátterét, és az esetleges vakcinázás alkalmazása kereskedelmi tilalmat vonhat maga után.

Hazánk maga is évről évre szembesül madárinfluenza-járványokkal, főként a vándormadarak terjesztése révén. A magyar állategészségügyi hatóságok eddig a teljes állomány felszámolását alkalmazták, de az amerikai vakcinázási terv mintául szolgálhat egy jövőbeni európai oltási stratégia kialakításához is – ha az exportpiacok ezt elfogadják.

Új stratégia: oltás és megfigyelés kombinációja

Az USDA jelenleg is tárgyalásokat folytat az iparági szereplőkkel, tagállamokkal és kereskedelmi partnerekkel, hogy júliusra véglegesítse a vakcinázási tervet. A cél, hogy a jövőben bemutatható legyen egy komplex, transzparens stratégia, amely mellett a főbb importáló országok is elköteleződhetnek.

Egyensúlyozás járvány és gazdaság között

A döntés, hogy bevezetik-e a madárinfluenza elleni vakcinát az amerikai baromfiszektorban, nemcsak állategészségügyi kérdés, hanem geopolitikai és gazdasági tét is. Miközben az amerikai tojás- és pulykafarmok túlélése forog kockán, a csirkehús-exportáló vállalatok globális pozíciójukat féltik.

Az eset nemcsak az Egyesült Államok számára lehet fontos, hanem az EU – és ezen belül Magyarország – számára is, különösen, ha a vakcinázás a jövőben általános gyakorlattá válik a baromfiágazatban.