0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 12.

Láthatatlan járvány terjed a tejelő szarvasmarhák között

Egy friss tanulmány szerint sokkal több fertőzött tejelőszarvasmarha-állomány lehet az Egyesült Államokban, mint amennyit a hivatalos adatok mutatnak – és ez az európai, így a magyar mezőgazdaságra is hatással lehet.

Láthatatlanul terjed a vírus

Egy frissen megjelent tanulmány szerint az Egyesült Államokban zajló H5N1-járvány sokkal súlyosabb lehet, mint amit a jelenlegi hivatalos jelentések sugallnak.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált modell alapján a tejelő szarvasmarha-állományban zajló fertőzéshullám már jóval kiterjedtebb, mint azt eddig bárki gondolta volna.

A kutatás szerint az eddig nem jelentett fertőzések száma jelentős lehet, főként a nyugati parti államokban, de a középnyugati régiók – így Wisconsin és Indiana – is a következő hónapok gócpontjaivá válhatnak.

Mi áll a háttérben?

Illusztráció

Az Egyesült Államok tejelőszarvasmarha-ágazata kulcsfontosságú gazdasági tényező, a GDP mintegy 3%-át adja, és mintegy 9 millió tehén mozgatását igényli országos szinten. Ez a gyakori állatszállítás – bár elengedhetetlen a gazdaság működése szempontjából – sajnos kiváló lehetőséget biztosít különböző fertőző betegségek, így a madárinfluenza (H5N1) terjedésére is.

2024 februárjában Texas, Kansas és Új-Mexikó farmjain azonosították az első fertőzéseket. Az év végére 720 marhaállományban, valamint 35 emberben is kimutatták a vírust.

A vírus genetikai elemzése pedig kimutatta, hogy egyetlen mutáció is elegendő lehet ahhoz, hogy az H5N1 könnyen kötődjön az emberi sejtekhez – ez aggodalomra ad okot a vírus emberre való adaptálódásának lehetőségét illetően.

A modellezés új megvilágításba helyezi a járványt

A tanulmány egy  35 974 tehénállomány mozgását és fertőzési dinamikáját szimulálta. A kiindulópont öt fertőzött tehén volt Texasban, és a szarvasmarhák közötti mozgást a USAMM (US Animal Movement Model) alapján modellezték.

A modell szerint a nyugati partvidék államai (Kalifornia, Washington, Oregon) a leginkább érintettek, de Arizona és Wisconsin a következő jelentős gócpontként szerepel a szimulációban.

A modell  alapján 26 államban valószínűsíthető az H5N1 jelenléte, ugyanakkor ezek közül csak 16-ban történt eddig hivatalos jelentés – ami jelentős aluljelentésre utal.

A jelenlegi intézkedések nem elegendőek

A jelenleg alkalmazott megelőző intézkedések kimerülnek az exportált tehenek szúrópróbaszerű vizsgálatában (jelenleg maximum 30 tehén/csorda), ám a modellezés szerint még ennek megnégyszerezése sem változtatna érdemben a járvány alakulásán. A fertőzés így továbbra is kontrollálatlanul terjedhet az állományok között.

Illusztráció

Fontos megjegyezni, hogy a modell kizárólag a tejelőszarvasmarha-állományok közötti terjedést vizsgálta, és nem számolt más állatfajok – például vadon élő madarak – szerepével a terjedésben. Ez pedig azt jelenti, hogy a valós fertőzöttségi szint még a modell által becsült értéket is meghaladhatja.

Miért fontos ez Magyarország számára?

Bár a vizsgált járvány az Egyesült Államokat érinti, közvetett hatásai Európát és így Magyarországot is érhetik. Az amerikai tej- és húsipari termékek – például tejsavókivonatok, fehérjekoncentrátumok, takarmány-adalékok – globális kereskedelmének zavara hatással lehet az európai importárakra.

Mi lehet a megoldás?

A kutatás szerzői szerint sürgős és kiterjedt szűrésekre van szükség az amerikai szarvasmarha-állományban, hogy a hatóságok pontosabb képet kapjanak a járvány kiterjedéséről.

Ez alapfeltétele bármiféle hatékony megelőző intézkedés bevezetésének. Emellett felvetik egy országos szintű bio-biztonsági rendszer kialakításának szükségességét is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/news-medical.net

Magazin ajánló: