Egyértelműen csupán az állat elhullását követően diagnosztizálható boncolással, hiszen így fedezhetjük fel a szívbillentyűkön található karfiolszerű fölrakódásokat.

Édesanyám elmondása szerint egyik alkalommal hasas kocákon tapasztalt bőr­elváltozást, ám ez különbözött az orbánc okozta négyszögletű, bőrfelszín feletti foltoktól. A reggeli etetés alkalmával még semmi sem látszódott az állatokon, majd amikor délben rájuk nézett, szabálytalan lilás foltokat tapasztalt a bőrükön. Így ismét a doktor úr véleményét kérte ki.

Tavaszi, kora nyári időszakban történt az eset, így az állatorvos azonnal megkérdezte, kaptak-e „újdonságként” friss zöldet az állatok. Hamar kiderült, hogy a jelenség valóban nem orbánc, mint azt édesanyám is sejtette. Visszaemlékezve az esetre, doktor úr összefoglalta, mi is okozta a hasas kocák bőrfelszínén tapasztalt elváltozásokat.

– A diffúz lila foltok megjelenése nem orbánc következménye, hiszen ezek nem szabályos foltok és láz sem tapasztalható, a jelenség csupán sima bőrallergia.

Differenciál diagnózis (több hasonló tünetekkel rendelkező betegség esetén egyéb tüneteket is észre kell venni ahhoz, hogy megállapíthassuk, az éppen fennálló betegség micsoda), hogy megkülönböztessük a tényleges orbánctól. Hasonló bőrelváltozást kiválthatnak a takarmányokban lévő allergének, nemcsak a zöld számíthat ezek közé, hanem akár a borsó, a szója és az egyéb kiegészítők is.

Az oltás időszakát tavaszra és őszre időzítették, mivel ekkor voltak legjellemzőbbek a betegség kialakulására hajlamosító tényezők: előbbi esetében a takarmányváltozás, utóbbi esetben pedig az időjárás-változás.

De számos más hajlamosító tényező is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Vakcina ma is kapható, ezt leginkább a nagyüzemekben, telepeken használják. Nem kifejezetten orbánc elleni, hanem kombinált vakcinák. Leginkább azokon a telepeken jellemző, ahol korábban rendszeresen előfordult a betegség, így kiemelten fontos a megelőzés.

Egyszer felhívta az egyik állattartó, hogy az egyik sertése valószínűleg beteg. A doktor megkérte a gazdát, mérje meg az állat testhőmérsékletét. Nemsokára csörgött a telefon, a gazda 36 °C-os testhőt mért, mire doktor úr közölte, hogy az állat kihűlt… Végül a gazda valóban elvégezte a lázmérést – hiszen nagy valószínűséggel korábban meg sem mérte, csupán az emberi testhőmérsékletből indult ki. Tanulság, ami ugyan nem sertéses, hanem kutyás mondás: „hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.”