Az állatok iránti szeretetemet, felelősségtudatomat javarészt édesanyámnak köszönhetem, aki gyermekkorom óta igyekszik támogatni mindenben. Így a soron következő érdekes állatorvosi eseteket bemutató cikkemben őt, a több évtizedes állattenyésztői múlttal rendelkező, lelkiismeretes állattartót kértem meg, hogy legyen segítségemre.
Édesanyám érettségi után a helyi sertéstelepen kapott állást, sertéstenyésztő szakirányú végzettséget szerzett és felcserként is dolgozott, majd a későbbiekben háztáji sertéstartással foglalkozott. Gyermekként sok időt töltöttem mellette a sertések közelében, így sok közös tapasztalatunk van.
Mint azt az előző részekben már elmondtam, mióta az eszemet tudom, dr. Györgyi János kezelte a beteg állatainkat, így ebben a részben is ő lesz az, aki magyarázatot ad a sertéstartóként megélt történetekre.
A sertésorbánc betegségnek több formája is előfordul, ezért érdemes róla tüzetesebben beszélni, kitérni az egyes változatok sajátosságaira. Édesanyám elmesélte, hogy évekkel ezelőtt tapasztalt sertéseken négyszögletű, érdes tapintású, vöröses-lilás színű, a bőr felszíne fölé emelkedő bőrelváltozásokat. Azonnal hívta dr. Györgyi Jánost, hogy elmondja a tüneteket, mire ő hamar előállt a diagnózissal: sertésorbánc.
Ha bármilyen külső tényező, például zöldetetés kezdete megváltozik, annak hatására átalakul a bélflóra összetétele, csökken az ellenálló képesség, aminek következtében a mandulából leszaporodik a véráramba a baktérium.
Három formája ismert a betegségnek.
Az első a heveny sertésorbánc. Magas lázzal kezdődik. Fontos kiemelni, hogy a sertések normál testhőmérséklete 38-40 °C, de heveny esetben az állatok testhőmérséklete 42-43 °C-ra emelkedik. Leggyakrabban már csak a jószág elhullása észlelhető, mely hirtelen következik be.
A második a bőrorbánc, ekkor a bőr felszíne fölé emelkedő négyszögletű, paralelogramma alakú „párnácskák” alakulnak ki, ezáltal könnyen észlelhető. Antibiotikummal könnyen kezelhető, ha az állat időben megkapja a gyógykezelést. Amennyiben több napig magas láza van, és nem kap kezelést, súlyosbodhat a megbetegedés, ennek következtében ízületi problémák jelentkezhetnek: nehezen mozog, a végtagízületek begyulladnak.
Ezt követően a keletkezett „bőrpárnácskák” elhalnak, fekete pörkökké alakulnak, majd lehullanak, ennek következtében a bőr alatti kötőszövet felszíne szabaddá válik.
A harmadik az idült sertésorbánc. Ekkor a szívbillentyűkön karfiolszerű fölrakodások keletkeznek. Kisebb étvágytalanság jellemzi az állatot. Ha egy kondában van egy kisebb, társaitól elmaradott, légzési nehézséggel rendelkező egyed, gondolni kell erre a megbetegedésre. Célszerű időben értékesíteni vágási célra az adott sertést, mert gyógykezelése nem lehetséges.
