A tanulmány szerint az okok sokrétűek és összetettek, a talajvíz felhasználása régiónként nagyon eltérő. A legfontosabb a közüzemi vízellátás, erre megy a kivett talajvíz mintegy 50%-a, de emellett fontos szerepet játszik egyebek között a bányászat, az ipar (vegyipar, fémfeldolgozás, papíripar, élelmiszeripar), és persze a globális felmelegedés is hozzájárul a talajvízszint csökkenéséhez.

A mezőgazdaság szerepe

A tanulmány teljes egészében, illetve rövid összefoglalóként is elolvasható a BUND honlapján. Publikálásának apropóján az Agra Europe hírügynökség a szövetség ügyvezető igazgatóját, Verena Graichent kérdezte. A szakember úgy fogalmazott, hogy

A tanulmány szerint a mezőgazdaság is kis, de egyre jelentősebb szerepet játszik. Egyes megyékben, különösen Észak-Németországban, már jelentős mennyiségű talajvizet vesznek ki olyan növények öntözésére, mint a burgonya vagy a cukorrépa. A globális felmelegedés következtében továbbá feltételezhető, hogy a mezőgazdasági vízigény tovább fog növekedni.

Mit lehet tenni?

A BUND négy pontban foglalta össze a teendőket, amit sürgősen meg kell lépni, hogy a helyzet ne romoljon tovább. Az első a fogyasztás csökkentése, a második a prioritások meghatározása (ki milyen célra mennyi talajvizet vehet ki), a harmadik a talajvíz tisztán tartása, a negyedik pedig a talaj víztározó képességének javítása.

A víz tisztán tartásában is érintett a mezőgazdaság. A soha le nem bomló vegyi anyagok, mint például a per- és polifluorált alkilszármazékok (PFAS), a növényvédő szerek és gyógyszerek maradványai, valamint a műtrágyák egyre nehezebbé és drágábbá teszik az ivóvíz-előállításhoz szükséges tisztítást. Korlátozni kell az ilyen anyagok használatát és gyártását, állítja a szervezet.

Ezenkívül a BUND arra szólít fel, hogy támogassák a humuszban gazdag talajokat, a természetes erdőket, folyókat és mocsarakat. Célzott renaturálásra van szükség ezekben az ökoszisztémákban, hogy a talaj jobban képes legyen visszatartani a csapadékot. „A tájakat úgy kell helyreállítani, hogy azok enyhítsék a száraz időszakokat és a heves esőzéseket” – fogalmazott a tanulmánnyal kapcsolatban Verena Graichen.