Az Európai Bizottság által az EU költségvetésének tervezett hosszú távú átalakítása számos ágazatban bizonytalanságot kelt, különösen igaz ez a mezőgazdasági termelőkre, akik továbbra is az uniós pénzek legnagyobb kedvezményezettjei.

A következőket tudjuk eddig arról, hogy a többéves pénzügyi keretként ismert költségvetés hogyan fogja befolyásolni a következő közös agrárpolitikát (KAP). A reformok bejelentése július 16-án várható.

A kétpilléres szerkezet

Az EU költségvetési reformjának korai tervezetei a KAP-alapok rugalmas „Egységes Nemzeti Tervbe” történő összevonását vizsgálták a kohéziós eszközök mellett.

Hansen mezőgazdasági biztos azonban a közelmúltban kijelentette, hogy a Bizottság továbbra is egyértelműen fenntartja a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatást – a közös agrárpolitika első pillérét.

A gazdák fő aggodalma az volt, hogy a vidékfejlesztési pénzek – a második pillér – kénytelenek lennének versenyezni a kohéziós alapokkal. Jan Olbrycht, Piotr Serafin költségvetési biztos különleges tanácsadója szerint ez a veszély most már nem áll fenn. „Megvan a KAP, amely valószínűleg szétválasztásra kerül a két pillérrel együtt… Az a kezdeményezés, hogy a vidékfejlesztés a kohéziós politikához kerülhet, véget ért” – mondta a Régiók Bizottsága legutóbbi ülésén.

Az igazi bizonytalanság most az, hogy mennyi pénz kerül a második pillérbe, és hogy az elkülönített alap lesz-e, vagy továbbra is ki lesz téve az átcsoportosítási kezdeményezéseknek.

Hansen többször is helyeselte a jelenlegi kétpilléres struktúra megőrzését. Az uniós mezőgazdasági miniszterekkel Varsóban tartott találkozón, majd a Régiók Bizottságában is egyértelművé tette, hogy hiba lenne a kétpilléres rendszer megszüntetése.