Milyen agyi átalakulásokat detektáltak eddig, például a kutyák, törpemalacok esetében, illetve ezek között eddig van hasonlóság/különbség a vaddisznóval történő ilyen jellegű vizsgálatok kapcsán?
– Az ELTE Neuroetológiai Kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy a társállatként tartott kutyák emberrel való különleges kommunikációs képességeit vajon az emberéhez hasonló agyi folyamatok támogatják-e. Az elmúlt években számos ilyen párhuzamot sikerült kimutatnunk a kutyák hang- és beszédfeldolgozása terén.
Fotó: Helmut Koch , Pixabay
Ahhoz azonban, hogy jobban megértsük ezeknek a hasonlóságoknak az eredetét, elengedhetetlen a kutyák agyműködésének összehasonlítása más fajokéval, olyanokéval, amelyeket szintén társállatként tartanak, de eltérő céllal háziasítottak (például a törpemalac), valamint olyanokéval is, amelyeket nem háziasítottak (mint a vaddisznó vagy a farkas). A vaddisznók vizsgálatával azokat az evolúciósan ősi agyi folyamatokat szeretnénk feltárni, amelyek megalapozhatták és a későbbiekben lehetővé tehették a beszédet támogató idegrendszeri mechanizmusok kialakulását. A törpemalacok és a kutyák összehasonlító vizsgálata pedig abban segíthet, hogy jobban megértsük, a domesztikációval járó változások miként befolyásolhatták ezeket az ősi képességeket. Végül azt is feltételezzük, hogy a kutyák kooperációs képességére irányuló szelekció hatására ennél a fajnál olyan agyi folyamatok is megjelenhettek, amelyeket korábban kizárólag az emberre jellemzőnek gondoltunk. Ez pedig közelebb vihet bennünket annak megértéséhez, milyen tényezők segíthették az emberi nyelvhasználat kialakulását.
Alapvetően hogyan halad az állatokkal való vizsgálatok során az ember kifinomult kommunikációs rendszerének, a beszédnek a megjelenéséhez vezető tényezőknek a feltárása?
– Jelenleg a kutyákra vonatkozó számos publikációnk bizonyítja, hogy az emberéhez hasonló beszédfeldolgozási folyamatok megjelenhetnek egy evolúciósan távol álló faj agyában is. Például a kutyák képesek elkülönülten feldolgozni a szavak jelentésére és prozódiájára vonatkozó információkat, a csecsemőkhöz hasonló bonyolult számítások segítségével képesek szavakra bontani a folyamatos beszédet, vagy elkülöníteni különböző nyelveket egymástól. Reményeink szerint hamarosan beszámolhatunk eredményeinkről a törpemalacok és a vaddisznók esetében is. Annyit már tudunk a törpemalacokról, hogy olyan vokális és szociális állatok, amelyek a kutyákhoz hasonlóan sokféle dologra megtaníthatók. Ahhoz azonban, hogy jobban megértsük a törpemalacok képességeinek eredetét, elengedhetetlen a vadon élő megfelelőjük, a nem háziasított vaddisznók vizsgálata.
Mit takar egy EEG-vizsgálat?
– Az EEG-vizsgálatok során az alanyok, legyenek emberek, kutyák, malacok vagy vaddisznók agyhullámait elektródák segítségével mérjük. Maga a mérési módszer minden faj esetében nagyon hasonló, bár az emberek esetében több elektródát használunk, mivel a koponyánk felső része kevésbé izmos, így több mérési pontot tudunk zajmentesen elhelyezni. A vizsgálat során különféle hangokat játszunk le az alanyoknak: például fajtársak hangját, emberi hangokat vagy más állatok hangjait, illetve emberi beszédet, amely bizonyos jellemzőkben eltérhet. Ezekre az ingerekre az agy nagyon apró válaszreakciókat ad, amelyeket több ismétlés után átlagolva már jól kimutatható mintázatokat kapunk. Például azt feltételezzük, hogy minden faj erősebb agyi választ ad a saját fajtársainak hangjára, mint más fajok hangjára. Ha ez a feltételezés beigazolódik, az arra utalhat, hogy ez a fajtárshangokra való érzékenység egy evolúciósan ősi képesség, amely már a vizsgált fajok közös ősénél is jelen lehetett.
A teljes cikk tartalma a Kistermelők Lapja júliusi számában elolvasható.
