Európai és magyar kilátások: növekvő kockázatok

A kutatók izraeli adatok alapján modellt készítettek a világ tíz legnagyobb tejtermelő országára, köztük európai országokra is. Eszerint 2050-re, ha nem történnek további beruházások, a napi tejhozam globálisan 4%-kal csökkenhet. Indiában, Pakisztánban és Brazíliában még súlyosabb, akár napi 4%-os kiesést is előrevetítenek.

Európában a helyzet valamivel kedvezőbb, ám a mediterrán térségben, illetve a kontinentális klíma határán fekvő országokban, így Magyarországon is egyre gyakoribbak a 35–40 °C-os hőhullámok. Hazai szakértők szerint a magyar tejtermelők már most is jelentős veszteségekkel szembesülnek a nyári hőségek alatt, különösen az intenzív termelésű holstein-fríz állományok esetében.

Nem csak a tejről szól: állatjólét, termékenység, túlélés

A klímaváltozással kapcsolatos zavarok ugyanakkor nem csak a tejágazatot érintik. Európában egyre több gazda tapasztalja meg a kiszámíthatatlan esőzéseket, az aszályokat és a szélsőséges viharokat, amelyek a gabonától a szőlőig mindent veszélyeztetnek. A klímaváltozás már ma is átalakítja, mit és mennyit tudunk termelni, és hosszabb távon azt is, hogy mi kerül majd az asztalunkra.

A kutatás vezetője, Claire Palandri szerint a jövőben nem elég csupán jobb hűtőrendszerekbe fektetni. Átfogóbb változásokra van szükség, beleértve az állatjóléti gyakorlatok javítását (például a túlzott zsúfoltság csökkentését, a borjak leválasztásának enyhítését), illetve a célzottabb támogatási politikákat, amelyek segítik a forró, alacsony jövedelmű régiók termelőit.

Egy pohár tej jövője

Ha nem sikerül gyorsabb és komplexebb alkalmazkodást elérni, nemcsak a tej ára és mennyisége változhat, hanem egész élelmiszerláncaink is sérülékenyebbé válhatnak.