Feltehetnénk a kérdést, hogy egy szőlőfajtának hány száz évet kell eltöltenie egy szőlőhegyen, hogy őshonosnak, hagyomány őrzőnek tekinthessük? Azonban sokkal lényegesebb tekintjük ennél, hogy egy szőlőfajta, melyik termőterületen tudja a fajtára jellemző maximumot adni. A Kéknyelű és a Badacsony egymásra találása, egy égben köttetett találkozás, hiszen ez a fajta vitathatatlanul a Badacsonyi borvidéken érezte, érzi magát a legjobban, itt tudja bora egyediségét, különlegességét legszebben megmutatni.

A Kéknyelűt a Badacsonyi borvidék történelme során keveset termő, de kiváló minőséget adó fajtaként tartották mindig is számon. A fajta a nevét a kékes-vöröses árnyalatú levélnyeléről kapta.

A badacsonyi Kéknyelű nemzetközi hírnevét a IXX. század második felének jeles badacsonyi birtokosai, elsősorban, Bogyay, Ramassetter, és Ranolder püspök teremtették meg. A filoxéravészt követő ültetvény felújításoknál a néhány nagybirtokot kivéve a Kéknyelű jelentősen visszaszorult, azonban az Esterházy hercegi birtokon és a Ramassetter birtokot tovább vivő Ibos gazdaságban sokat tettek a fajta fennmaradásáért, Európa számos országába szállítottak palackozott badacsonyi Kéknyelűt.

A Kéknyelű teljes kiszorulása a termelésből az 1980-as évekre tehető, amikor a Badacsonyi Állami Gazdasághoz csatolták a Kutató Intézetet, akik addig gondozták az egykori Ibos gazdaság Kéknyelű ültetvényét. Azonban az Állami Gazdasághoz került Kéknyelű törzsállományt kivágták és ezzel megsemmisült a telepítéshez szükséges oltóanyag. Az 1980-as évek első felére a Badacsony hegyen Nagy Károly szőlőjében volt mintegy ezer darab öreg Kéknyelű tőke, valamint Békássy Péter szőlőjében volt még a hegyen a fajtából.

A rendszerváltást követően a magángazdálkodás újjászületése idején 1994-ben Békássy Péter újra telepített a Badacsony hegyen 0,3 hektár Kéknyelűt, majd Csanádi József, volt badacsonyi hegybíró, a Vinum Vulcanum Borrend nagymestere ültetett be 1,5 hektár Kéknyelűt a Gulács és a Tóti-hegy közötti Tégladombi dűlőben. Az önállóságát a rendszerváltozással visszanyerő Kutató Intézet 1996-ban telepített 1,1 hektárt a Békássy szőlőkből gyűjtött nemescsapok felhasználásával, egyúttal elindítva egy 15 éves Kéknyelű Kísérleti programot. Ezzel a Kéknyelű fajta megmenekült, és újra rendelkezésre áll – igaz korlátozott mértékben – a minőségi szaporító anyag is.

A Kéknyelű borok sikere igazolta a fajta megmentőit és egyre több elkötelezett híve lett újból a fajtának. A kéknyelű termőterülete napjainkra 45 hektárra nőtt, és megtalálható szinte minden badacsonyi borász kínálatában. Jól szemlélteti, milyen kitüntetett szőlőfajtája a borvidéknek, hogy csak a Kéknyelű virágzásnak van ünnepe, amelyet június elején tartanak. A Badacsonyi borvidék megújulásában a borvidék szakemberei fontos szerepet szánnak a Kéknyelű fajtában rejlő lehetőségek kihasználásának, hiszen ez az fajta, ami csak nekünk van egyedül, nem csak az országban, de a világon is.