Ez a növekedési ütem elsősorban a kényelmi termékek iránti kereslet föllendülésével, továbbá a fogyasztók körében terjedő egészségtudatossággal, valamint a gabonakészítmények fokozott innovációjával és az online kiskereskedelmi csatornákon keresztüli elérhetőség bővülésével magyarázható. Mindez pedig a bővülő urbanizációnak az eredménye.
Az Amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztériuma (USDA) a globális gabonatermelés 2,4 százalékos növekedését prognosztizálja a 2025/2026-os szezonra, ezzel elérve a 2,358 milliárd tonnát.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban és Ausztráliában csökkenést vetítenek előre. Az USDA előrejelzése szerint a többi gabona globális termelése is emelkedik majd, várhatóan 3,1 százalékkal. Az EU prognózisa szerint a teljes gabonatermelés 282,9 millió tonna lesz (+3,3 millió tonna a májusi értékhez képest), ami 10,8 százalékkal magasabb az előző évinél és 4,1 százalékkal haladja meg az ötéves átlagot.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előrejelzése szerint a globális gabonakereskedelem várhatóan eléri a 486,9 millió tonnát a 2025/26-os szezonban, ami 1,2 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A búzaexport valószínűleg nőni fog, ezzel szemben a kukoricakereskedelem kismértékben csökken, míg az árpa és a cirok kereskedelme szintén emelkedik.
Mi a helyzet az árakkal és az idei évvel?
Az árak vegyes képet mutatnak világszinten. Az FAO gabonaárindexe júniusban 1,5 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A kukorica világpiaci ára már második hónapja meredeken csökkent Argentína és Brazília bőséges kínálata miatt, emellett a cirok- és az árpaárak is mérséklődtek. Ezzel szemben a búza ára emelkedett az EU, az Oroszországi Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok egyes részein tapasztalt időjárási viszonyok miatt.
A Magyarországon is tomboló hőség kihatott Európa más országaira is. Ettől függetlenül az őszi vetésű növények általánosságban véve ellenállóak maradtak, összességében jó terméskilátások várhatók EU-szinten, sőt Spanyolországban, Portugáliában, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és a balti államokban várakozáson felüliek is lehetnek az Európai Bizottság kutatóközpontjának (Joint Venture Research = JRC) jelentése szerint. Tavasszal körülbelül 50 százalékkal kevesebb csapadék esett, a tartós vízhiány többek között Nyugat-Belgiumot, Közép-Franciaországot, Kelet-Németországot, Nyugat-Lengyelországot és Magyarországot érintette negatívan, különösen a tavaszi vetésű kultúrákat.
A hőség és az aszály hatásai Kelet-Ukrajnában is látványosak, ahol a száraz tél és/vagy tavasz kedvezőtlen termesztési körülményeket eredményezett a terméshozam-előrejelzések az ötéves átlag alattiak.
Idehaza is megkezdődtek az aratási munkálatok. Az előzetes prognózisok szerint a búza országos termésátlaga 5 tonna/ hektár körül várható, jelenleg a munkálatok a felénél tartanak. Az őszi árpa aratása már be is fejeződött, az országos termésátlag 5,6 tonna/hektár. A kukorica kevésbé érte el a várakozásainkat, az aszály következtében jelentős terméskiesés lesz. A közelmúltban lehullott csapadék mennyisége a Dunántúlon megfelelő volt, helyenként a közepesnél jobb termésátlagok is várhatók. Az Alföldön azonban sokkal kevesebb eső esett, és már az is későn érkezett. A talaj felső egyméteres rétegében a vízhiány országosan jelenetős volt az eső előtti hétvégén (112-176 milliméter közötti), ezen a helyzeten valamelyest javított a csapadék. Míg elsősorban a Nyugat-Dunántúlon lefeleződött a vízhiány, addig a Dél-Alföldön alig 20 milliméterrel javult csak a helyzet.
A takarmánybúza 77,3 ezer forint volt az Agrárközgazdasági Intézet Árinformációs Rendszerének jelentése (AKI PÁIR) szerint. Ugyanekkor 79 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica. A kukorica iránti kereslet folyamatosan nő, azonban az aszály több országban is készletcsökkenést okoz, ezért a világpiaci árak vélhetően növekednek majd.
Import és export
Magyarországon a gabonafélék exportértéke 27, mennyiségben 37 százalékkal volt kevesebb a 2025. januártól májusig tartó időszakában, az előző év azonos időszakához képest. Az import értéke ebben az időszakban 7,4 százalékkal volt alacsonyabb, míg mennyiségben 65 százalékkal volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A vizsgált periódusban a legnagyobb mennyiségben búzát értékesítettek a külpiacokon, összesen 1,1 millió tonnát. Emellett 1 millió tonna kukoricát és 158 ezer tonna árpát vittek ki. A búzaexport 49 százaléka Olaszországba került, további 21,8 százalék Ausztriába, 12,4 százalékot Németországba szállítottak. A kukoricaexport fő célpiacai Olaszország (45,6%), Hollandia (29,3%) és Ausztria (10,3%) voltak ebben az időszakban. Az árpa fő felvevő piacai pedig Olaszország (54,3%), Ausztria (16,4%) és Németország (7,3%).
Az említett adatokból is látszik, hogy a legfontosabb exportpiacunk Olaszország, a kivitel felét szállítjuk oda, elsősorban prémium minőségű gabonát. Csak abban az esetben van exportlehetőségünk, ha a közeli piacokat célozzuk meg az elsősosztályú kalászosokkal.
További OTP agrárpiaci elemzések, szakértői cikkek olvashatók a www.otpagrar.hu/velemeny oldalon.
(x)
