A Brazíliában működő, az amazóniai esőerdő védelmét szolgáló „Szójamoratórium” által blokkolt farmok csaknem 98%-a jogsértő módon irtotta ki az erdőt – derül ki egy új, az olajos magvak termesztői szövetsége, az Abiove megbízásából készült tanulmányból. A jelentés a Mato Grosso államra vonatkozik, amely Brazília legnagyobb szójatermelő régiója – írja a Reuters.
Mi az a Szójamoratórium?
A Szójamoratórium egy több mint 20 éve fennálló önkéntes vállalati megállapodás, amelyhez olyan globális gabonakereskedők csatlakoztak, mint az ADM, a Bunge és a Cargill. A megállapodás értelmében ezek a cégek nem vásárolnak olyan földeken termesztett szóját, amelyeket 2008 után irtottak ki, függetlenül attól, hogy az erdőirtás jogszerű volt-e vagy sem.
A tanulmány megállapításai a 2022/23-as szezon adatai alapján:
- 2 168 farmot blokkolt a moratórium Mato Grossóban.
- Ezek közül csak 50 rendelkezett hivatalos engedéllyel az adott földterület megtisztítására.
- További 440 farm az engedélyezett területnél több erdőt irtott ki, ezzel megsértve a környezetvédelmi szabályokat.
- A moratórium 614 495 hektárnyi (1,52 millió holdnyi) földet érint – ez a szójatermő területek 5,25%-át teszi ki Mato Grossóban.
- A régióban jelenleg 11,7 millió hektáron termesztenek szóját, ennek fele az érzékeny amazóniai élőhelyeken található.
Termelők tiltakoznak
A brazil gazdák és érdekvédelmi szervezeteik, például a Aprosoja-MT, az elmúlt hónapokban fokozottan kritizálták a moratóriumot. Azt állítják, hogy a megállapodás jogszerűen működő termelőket is kizár, és valójában versenykorlátozó eszköz, amely sértést jelent a brazil szuverenitásra nézve.
„A moratórium kereskedelmi indíttatású, és megfosztja a gazdákat attól, hogy eladhassák terményeiket, egy olyan szabály alapján, amely megsérti jogrendszerünket és nemzeti szuverenitásunkat” – közölte a szervezet.
Az új tanulmány viszont nem erősíti meg ezeket az állításokat: az adatok alapján a legtöbb érintett termelő valóban illegálisan tisztította meg földjeit, még akkor is, ha erre nincs mindig konkrét büntetés.
Környezetvédelmi siker és termelési rekordok
A tudományos közösség egyetért abban, hogy a moratórium szerepet játszott az amazóniai szójával kapcsolatos erdőirtás mérséklésében. Ez különösen fontos, mert Mato Grosso 2024/25-ben 51 millió tonna szóját termelt, ami Brazília teljes szójatermésének csaknem egyharmada.
A friss tanulmány megcáfolja a moratórium ellenzőinek egyik fő érvét, miszerint a megállapodás ártatlan, szabálykövető gazdákat sújt. A valóságban a blokkolt farmok túlnyomó többsége jogsértő erdőirtást végzett, ezzel veszélyeztetve a világ egyik legfontosabb ökológiai rendszerét.
A Szójamoratórium tehát továbbra is kulcsfontosságú eszköz lehet az amazóniai erdők védelmében, különösen akkor, ha pontos adatokkal és átlátható szabályokkal támogatják meg a végrehajtását.
