A rovar elleni védekezés számos más területen is kérdéseket vet fel. Ilyen például az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatás előírásai között tapasztalt ellentmondások. Ennek tisztázására a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve megkereste az Irányító Hatóságot (IH), hogy tisztázza a Flavescence dorée (FD) betegség elleni kötelező növényvédelmi védekezés és az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatás előírásai között fennálló ellentmondásokat.

A kezdeményezés célja, hogy a termelők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, amikor a kötelező védekezés során az AKG által nem engedélyezett növényvédő szerek használatára kényszerülnek.

A 2014 és 2022 közötti Vidékfejlesztési Program (VP) AKG felhívás lehetőséget adott arra, hogy a kormányhivatal által kiadott védekezési felhívás esetén a termelők egy alkalommal eltérhessenek a tiltó listán szereplő, nem vagy csak korlátozottan használható növényvédő szerek alkalmazásától. Ebben az esetben nem volt szükség vis maior bejelentésre, így a pályázati feltételek sem sérültek. Vis maior bejelentést csak akkor kellett tenni, ha a tiltott szer használata egynél több alkalommal történt.

A 2023-tól hatályos Közös Agrárpolitika (KAP) AKG felhívás ennél rugalmasabb szabályozást vezetett be: nem korlátozza a védekezési célú eltérések számát, így a tiltott szerek többszöri használata is megengedett vis maior bejelentés nélkül, amennyiben a termelő betartja a hatósági előírásokat.

Ez a szabályozás biztosítja majd a kötelező növényvédelmi feladatok és az AKG támogatási előírások összhangját, megvédve ezzel a termelők érdekeit és elősegítve a hatékony védekezést a Flavescence dorée betegség ellen.

A ráncokat továbbra sem simíthatjuk le homlokunkról. A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó FD mellett a másik jelentős gazdasági kárt okozó fitoplazma, a fekete vesszőjűség betegséget (Bois noir, Candidatus, Phytoplasma solani) kiváltó Stolbur fitoplazma, amely Magyarországon már általánosan elterjedt, gyakran előforduló, így nem is karantén státuszú betegség. Felderítése és az ellene való védekezés (a tünetes tőkék megsemmisítése) csak a szaporítóanyag termő területeken kötelező. A két végzetes szőlőbetegséggel még nem ért véget a szakma kanosszajárása. Az olyan kórokozó behurcolása, mint a Xylella fastidiosa baktérium, az egyik legnagyobb fenyegetés amely a jövőben érheti környezetünket.