Ezzel a sokoldalú eszközzel egyebek mellett gyorsabban és pontosabban megállapítható a szántóföldi növénykultúrában a vadkár mértéke, vagy éppen kaszálási munkálatok előtt a suta által elfektetett őzgidáknak, illetve számos, földön fészkelő, akár védett vagy fokozottan védett madárfaj fészekaljának a hatékony detektálását is lehetővé teszi.

Ennek nyomán a Drón Szakbizottság idén Országos őzgida- és fészekaljmentési akcióprogramot indított, amelyhez minden vármegye önként csatlakozott. A program ötletgazdája Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Vármegyei Területi Szervezetének titkára, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség és a Drón Szakbizottság elnöke elmondta, a program kezdetén jócskán adódtak nehézségek. Ide sorolta például az alföldi vármegyékben a klímaváltozás miatti szárazságból következő korai kaszálásokat, a suták elhúzódó ellési idejét, valamint a drónok és a pilóták hiányát is.

Hosszú távú befektetés

Minden vármegyében önkéntes alapon tájegységi fővadászok, a vármegyei vadászkamara alkalmazottai vállalták a program koordinálását. A gazdálkodókkal folyamatosan tartották a kapcsolatot, hogy a kaszálás előtti napon, a kora reggeli órákban (amikor még a levegő hőmérséklete kellően alacsony ahhoz, hogy drónokra felszerelt hőkamerák által érzékelt hőfoltok jól elkülöníthetők a környezettől) a légi eszközökkel át tudják fésülni a területet.

– Minderre azért van szükség, mert két-, két és félhetes korukig az őzgidákat semmilyen vadriasztó (legyen az láncos vagy ultrahangos) nem kelti fel onnét, ahol a suta elfektette. A problémára megoldás lehetne a hőérzékelős kaszálórendszerek alkalmazása, amelyek az élőlény észlelésekor automatikusan felemelik a kaszát, de ez jelentős befektetést igényelne a gazdák részéről, így a megoldást főként a kiszorító kaszálás, a megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező vadriasztólánc és a hőkamerás drónok együttes használata jelenti – vallja Szabó László.

A detektált gidákat az elfektetés helyéről kesztyűvel kiemelték, majd a tábla szélébe, annak hiányában a közelben lévő erdőszélbe helyezték, hogy a suta később könnyedén megtalálja. A fenntartható vadgazdálkodás érdekében hosszú távon elengedhetetlen az őzgidamentés, különösen, hogy az utóbbi években, főként az alföldi területekről elkezdett fogyatkozni az őzállomány.

Szabó László úgy véli, ha az drónos őzgidamentés bevett gyakorlattá válik, azzal évente ötszáz, akár ezer állatot lehetne megmenteni. Éppen ezért vadászatra jogosultaknak meg kell érteniük, hogy ez a munka befektetés a jövő őzállományába, hiszen ha csak néhány gidát sikerül megmenteni egy-egy vadászterületen, és azokból csak egy hoz majd kiváló minőségű agancsot, már gazdaságilag is megérte a befektetett idő és energia.

– Mostanra összesítettük az országos adatokat, amelyek alapján a programban 278 őzgidát és 26 fészekaljat mentettünk meg. Mindemellett azt is sikernek könyvelhetjük el, amikor több száz hektár átrepülése után nem találtunk őzgidát, így nyugodt szívvel adhattuk át kaszálásra a területet – fogalmazott a szakember.

Ingyenes szolgáltatás

A vadászkamara idén az Országos Vadgazdálkodási Alapból 72 drón beszerzését finanszírozta a vadászatra jogosultak részére. Fontos tudni, hogy a Vadgazdálkodási Alap központi irányítása megszűnik, helyette az Alap forrásai a vármegyékben található vadászatra jogosultak számával arányosan lesznek elosztva a vármegyei vadászkamarák között. Ennek eredményeképpen a vármegyei vadászkamara határozza meg, milyen támogatandó területekre ír ki pályázatot (például drónbeszerezésre) és mekkora forráskerettel.