A szakbizottság következő kitűzött célja a drónhasználat szervezett rendszerének kialakítása lesz. Ennek egyik mérföldköve, hogy minden vármegyei vadászkamara rendelkezzen legalább 1-2 drónnal, amit igény esetén bérmentve, a drónt kezelő személyzettel a vadászatra jogosult rendelkezésére bocsát. A bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy minden vármegyében legyen ennek a „szolgáltatásnak” koordinátora. Ez mostanra 12 vármegyénél sikerült.
– Az országos drónszolgáltatáshoz kibővítünk egy, a tájegységi fővadászok által használt térképet, ami applikáción keresztül megmutatja vármegyékként, kik vállalnak vadgazdálkodást érintő drónszolgáltatást. Szeretnénk továbbá minden vármegyében, elsősorban a vadászkamara alkalmazottjaiból, tájegységi fővadászokból 3-4 drónpilótát képezni, akik a vadászatra jogosult által igényelt drónszolgáltatást végrehajtják.
Azt gondolom, csak magának a drónnak a bérbeadása olyan hivatásos vadász, vadásztársasági tag számára, aki rendelkezik drón irányítására feljogosító hivatalos jogosítvánnyal, azért kockázatos, mert a vadászkamara tulajdonát képező több millió forint értékű eszköz kontrollálása kikerülne a kamarai hatáskörből, s ez a drón esetleges megsérülése esetén számos jogi következményekkel járó nézetletérést eredményezhetne – összegezte Szabó László.
Elmondta, hogy ha egy vadászatra jogosult drón vásárlásra adja a fejét, akkor az eszköz több milliós értékének a kifizetését leszámítva, minimális további költségekkel kell számolnia. Egy három akkumulátort tartalmazó csomag – amely megközelítőleg 80-100 hektár lerepülésére elengedő 15 százalékos akkumulátorszint-töltöttségig – kb. 50 ezer forint akkumulátoronként. Továbbá minden drónhoz igényelni kell egy regisztrációs számot, ami nagyjából 4-5 ezer forint, az eszköz éves biztosítása 20-30 ezer forintba kerül, valamint még az akkumulátorok töltésére elhasznált elektromos áram forintosított összegével kell kalkulálni.
Vadgazda és a mezőgazda érdeke
Az Országos Magyar Vadászkamara elnöke Jámbor László már egyeztetéseket folytat Papp Zsolttal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével, amelynek egyik eredménye az a jogszabálymódosítás-tervezet, amiben az őzgizda eszmei értékét 50 ezerről 100 ezer forintra kívánják felemelni. Szintén a megbeszélések tárgyát képezi, milyen lehetőségek vannak annak érdekében, amik a gazdálkodókat arra sarkallják, hogy a vadászatra jogosult irányába időben jelezzék kaszálási szándékukat.
Egyik alternatíva, hogy a gazdálkodó köteles legyen kaszáláskor vastag, nehéz szemű vadriasztóláncot használni, valamint a kaszálás időpontja előtt egy nappal jelezni e-mailben a vadászatra jogosult felé, hogy kaszálni fog. (Ha a kaszálás előtt több nappal korábban menne ki a drónpilóta lerepülni a területet és kimenteni az őzgidát, az azért felesleges, mert egy-két nap múlva a suta visszavezeti gidáját arra a helyre [kaszálandó területre], ahová korábban elfektette.) Amennyiben a kritériumokból valamelyik nem teljesül, a tervezet alapján elképzelhető, hogy a gazdálkodónak meg kell térítenie a vadászatra jogosult részére az őzgida megemelt eszmei értékét, azaz a 100 ezer forintot.
Ráadásul a vad elkaszálásának megelőzése, az anyagi szankció elkerülésén túl, amiatt is érdekében kellene, hogy álljon a gazdálkodónak, mert kaszálás előtti vadmentés nélkül, különösen, ha a lekaszált takarmány befóliázva, levegőtől elzártan van tárolva, abban a „bedarált” vad bomlásnak indul, így a takarmány haszonállatokkal való feletetésekor akár a botulizmus-fertőzés veszélye is fennállhat.
Sajnos az feltételezhető, hogy évente több ezer őzgida válik a kaszálógépek áldozatává hazánkban. Gazda-vadász kommunikációval ezek a felesleges elhullások elkerülhetők lennének. Ugyanez igaz a vadkárra is, együttműködéssel és összefogással ez a kérdéskör sokkal kezelhetőbb lenne.
Külföldön már jó ideje sikerrel alkalmazzák a drónokat a vadgazdálkodásban, és ha a gazdálkodó nem jelenti be időben kaszálási szándékát a vadászatra jogosult felé, szankcionálják a gazdálkodót a mulasztásáért. Ha elindulna egy közös gondolkodás, együttműködés, az a természetvédelmet, a vadgazdálkodást és a vadkárkezelést tenné hatékonyabbá. A Drón Bizottság szakemberei nyitottak az együttműködésre, ingyen és bérmentve vállalják a kaszálandó területek drónnal való lerepülését annak érdekében, hogy megvédjék a vadat, vagy akár a fokozottan védett fajokat a kaszálástól.
A cikk teljes tartalma elolvasható a Magyar Mezőgazdaság hetilap 32. lapszámában.
