A német professzionális zöldségtermesztők szaklapja, a Gemüse a Liverpool John Moores Egyetem tanulmányát foglalta össze. A kutatók kelkáposzta, rukkola és spenót esetében mutatták ki, hogy a klímaváltozással járó magasabb hőmérséklet és CO2-koncentráció nyomán gyorsabban nőnek és több biomasszát képeznek, ugyanakkor csökken a lombjukban a fontos tápanyagok, mint a kalcium, a fehérjék, a vitaminok és az antioxidánsok mennyisége. Ez messzemenő következményekkel járhat az élelmezésbiztonságra nézve, írják.
A háttérben egy növényélettani jelenség áll: ha több szén-dioxid áll rendelkezésre, akkor javult a fotoszintézis teljesítménye, és így a növények gyorsabban gyarapodnak, egyúttal a víz is hatékonyabban hasznosul. Mindez azonban óhatatlanul együtt jár azzal, hogy a növények mikrotápanyag-tartalmuk úgymond hígul.
Laborban modellezték
Ennek a hatásnak a pontosabb vizsgálata érdekében a kutatók a zöldségféléket zárt térben, ellenőrzött környezeti körülmények között termesztették.
A növekedés során a csapat a fotoszintézis markereit, például a klorofill-fluoreszcenciát mérte, a betakarításkor pedig a hozamokat és a tápanyagprofilokat vizsgálta.
A magasabb CO2-tartalmú légkörben a növények eleinte erőteljesebben nőttek és magasabb cukortartalmat mértek bennük. Azonban már rövid idő után jelentősen csökkent bennük a kalcium és más ásványi anyagok, valamint egyes antioxidáns vegyületek, egyebek között a fenolok és flavonoidok koncentrációja. A hőmérséklet emelkedésével a helyzet tovább romlott: a növekedés lelassult, miközben a tápanyag-összetétel tovább romlott.
Egészségi kockázatok az „üres kalóriák” miatt
A következmények messzemenők. „Ez az egyensúly-eltolódás kalóriában gazdagabb, de tápanyagokban szegényebb étrendhez vezethet. A haszonnövények, különösen a gyümölcsök és zöldségek megnövekedett cukortartalma például növelheti az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát” – idézte a cikk a tanulmányt első szerzőként jegyző Jiata Ugwah Ekele kommentárját.
Különösen azokat a népességcsoportokat érintheti a probléma, amelyek étrendjében nagy szerepet játszanak a zöldségek – például az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban, ahol a zöldségek, gabonafélék és hüvelyesek gyakran a mikroelemek fő forrásai. Ha ezek mennyisége csökken, hiánytünetek, legyengült immunrendszer és hosszú távú egészségkárosodás fenyegeti a lakosságot.
Bár a tanulmány az Egyesült Királyságra vonatkozó éghajlati előrejelzésekre vonatkozik, eredményei globális jelentőségűek. A gazdák már ma is világszerte küzdenek a megváltozott időjárási viszonyokkal, hőhullámokkal, vízhiánnyal és a talaj minőségének romlásával.
Az összefoglalóan globális délnek nevezett világrészeken, ahol milliók élete függ közvetlenül a mezőgazdaságtól, a terméshozam és a táplálkozás minőségének romlása különösen súlyos következményekkel járhat. Ott az alkalmazkodási lehetőségek is gyakran korlátozottak. A globális észak élelmiszer-ellátási rendszerei erősebb lábakon állnak ugyan, de mi is egyre nagyobb nyomás alatt állunk.
Mit lehet tenni?
A kutatók szerint sürgős cselekvésre van szükség. A jövőbeli mezőgazdasági stratégiáknak nemcsak a terméshozam növelésére, hanem a tápanyagok minőségének megőrzésére is irányulniuk kell.
- Széles körű ellenálló képességgel felvértezett, tápanyagban gazdag fajták nemesítésére kell törekedni, amelyek CO2-stressz alatt is stabilak maradnak.
- A tápanyag-utánpótlást és az öntözést úgy kell szabályozni, hogy az a lehető legjobban elősegítse a tápanyagfelvételt.
- Sokszínűbb vetésforgókban és vegyes kultúrákban kell gondolkozni, amelyek segítenek a növényeknek jobban megbirkózni a klímastresszel.
- Korai figyelmeztető rendszerek működtetésével és célzott kutatással segíteni kell, hogy a termesztési rendszerek képesek legyenek alkalmazkodni a regionális sajátosságokhoz.
A változatos, regionális és szezonális táplálkozás részben kiegyenlítheti a kockázatokat. A politikai döntéshozóknak pedig a jövőben jobban össze kell kapcsolniuk az élelmezésbiztonságot a klímavédelemmel, szögezik le a kutatók.
A hatékonyságnövelés is fontossá vált az agrárvállalkozásoknak
