Egyetértek KISS ANTAL ZOLTÁN megállapításával (A hónap fotója, Méhészet 2025; 6: 3) a méhek ivóvizével kapcsolatban. Maga a víz és az, ahogyan a méheknek kínáljuk, jóval összetettebb kérdés, és több figyelmet kíván, mint egy edény vizet kitenni a kaptárak közelébe. A méhek nem kevésbé válogatósak a vízforrások tekintetében, mint amikor nektárt vagy virágport keresnek. Ezért gyakran figyelmen kívül hagyják az itatónkat, és más vízforrás után néznek.
A levegő és az élelem mellett a víz a harmadik alapvető anyag minden élőlény számára a földön, beleértve a méheket is. De nem minden víz egyforma, ahogy azt az ingerült szomszédok, az úszómedence-tulajdonosok és a zavarban levő méhészek saját kárukon tapasztalják, amikor a méheket igyekeznek elterelni a nemkívánatos vízforrásoktól.
Könnyen lehet, hogy egész más elképzelésük lehet a jó ivóvízről, mint nekünk, akik agyontisztított és vegyileg sterilizált csapvízen nőttünk fel és éljük napjainkat. A méhek, amelyeknek a szervei (érzékelőik) a miénkhez képest szuperérzékenyek, talán valami mást is keresnek a vízben, mint az egyszerű H2O-t. Igaz, nekünk is szükségünk van nyomelemekre, de lehet, hogy ők valami mást is keresnek, akár szerves anyagokat is, vagy más vegyületeket. Ezért lehet, hogy egy tiszta vízzel teli, úszó fadarabokkal ellátott gyerekmedence nem túl vonzó számukra. Persze, lehet, hogy ők is ihatónak találják, de ha választaniuk kell, akkor talán mást választanak, mint mi.

A víz hőmérséklete ismert tényező, különösen a hűvös évszakokban, ezért amikor lehetséges, meleg vizet vagy szirupot kínálunk méheinknek. A víznek sokféle szerepe van a méhek életében. Hűtőközegként (amikor elpárolog) a tulajdonságai valószínűleg másodlagosak (ha viszonylag tiszta), mivel a méhek a víz fizikai tulajdonságait használják fel. Ezenkívül a kaptár hűtése gyakran a vízhiányos, szélsőséges időjárási viszonyok idejére esik, ekkor nincs meg a választás luxusa.